Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)

1958-08-12

Általában a„többi helyen mutatkozó 5-lo %-os lemaradás is nagyjából a fluktuációból adódik ég. csak kevés azoknak a száma, akik elvből vagy a „tagdi jf izet és „ miatt r:em lépnek be a szakszervezetbe. Pld, Élelmezésügyi Miniaztériumnáí Szeszipari Igazgatóság területén három mérnök* Általában tagdíjfizetések is megfelelnek a fenti százalékos aránynak, csak egy-két helyen találtunk, 2—3 hónapos lemaradást, A Kossuth Nyom­dában pld, 1128 doigoű közül 982 szervezett munkások száma, ebből kb, 3oo főnek 2-3 hónapos elmaradása van, A szakszervezetek, szakszervezeti bizottságok legfontosabb feladata egyrészt a dolgozok jogos érdekeinek védelme, másrészt az állam, a munkásosztály érdekeinek védelme, a dolgozók nevelése, a párt poli­tikájának megfelelően, Általános tapasztalat kerületünkben az, hogy mig az első kérdéssel, viszonylag jól foglalkoznak szakszervezeteink, addig a második kérdést vagy teljesen elhanyagolják, vagy csak csekély eredmények születnek, I , i A szakszervezeti bizottságok valóban mindent elkövetnek, hogy a dol- 7 gozók érdekeit képviseljék és biztosítsák maradéktalánuí a dolgozók szociális jogaita Pld, a 41-os Építőipari Vállalatnál a nyereségré­szesedéssel kapcsolatban 133 reklamáció érkezett be a szakszervezethez, ezt alaposan felülvizsgálták és 4o főnél indokoltnak találták a ruüa­­mációját, utánna intézkedtek, hogy a dolgozók jogos követeié eiket megkapják, vagy pld;, a 31-ee Építőipari Vállalatnál a dolgozók jogos kérésére a munkásszállás problémáját oldotta meg a szakszervezet. Jelen pillanatban nagy általánosságban az a helyzet, hogy a szakszer­vezeti bizottság szinte legfontosabb embere a TT-s, aki a segélyekkel üdüléssel, előlegekkel, beteglátogatással, stb foglalkozik. Ez nem volna baj, sőt oz szükséges, de már ezeknél a juttatásoknál sem ér­vényesül kellően az, hogy ezen juttatások lehetősége csakis ebben a társadalmi rendszerben lehetséges- Egyes helyeken azonban az érdekvé­delmi munkával,a szociális kérdésekkel sem megfelelően foglalkoznak. Segélyek kiosztásánál, üdülések odaítélésénél pro tied on1 zmus, baráti alapon„való döntés, stb tapasztalható, így pld a Kossuth Nyomdában to az egyik dolgozó 5. évben egymás után volt szakszervezeti beutalóval üdülni és különböző címeken öt esetben szakszervezeti segélyt kapott, ugyanakkor anél a vállalatnál számos azoknak a dolgozóknak a száma, 7 akik 2o~35 éve szakszervezeti tagok és nem élvezték még szakszervezet­től járó juttatásokat, A másik kérdés a dolgozók nevelése, a tömegpolitikai munka a szak­szervezeti munka leggyengébb területe. Vizsgált szakszervezetek mun­káját nézve nőm túlzás, ha azt állítjuk ilyonelvétvo, ha van, rífég az egyébként jól dolgozó szakszervezeti bizottságoknál is ez a helyzet. Ennek, oka egyrészt az, hogy a pártszervezet nem ad elég segitséget, a területen, nem mutatja, magyarázza meg a feladatokat, másrészt, hogy politikailag gyenge a szakszervezet aktivahálózata és nem is képes e feladat elvégzésére, Ezt a gyengeséget pártvezetősegeink agyrész a lát­ja, „ azonban nem igyekszik rajta segíteni, ö.lyan álláspontra helyez­kedik mint pld, Bujáki olvtárs, - az Agrimpu ± párttitkára -, "hogyezek a bizalmiak „jobb ha nem politizálnak, mert az ő politizálásuk nem segítené előbb & ni munkánkat,-" A szakszervezeti bizottságok egy-két tagján kivül az sktivHálózat non végez és nem is -képes politikai nevelő munkát végezni, sót gyakran az aktivisták válnak a jqefcalan követeié sok hangadójává, ORSZÁGOS XJEVÉLTÁíf J\\ 7 p_ 2 (

Next

/
Oldalképek
Tartalom