Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1958-07-01
II. / j * I ; tó / Timár Mátyás elvtára bizalmas tájékoztat ója a ipedagógusok, orvosok, jogás ~zok anyagi hely zetérott Az Értelmiségi Bizottságban merült fel mér régebben, hogy az értelmiség különböző rétegeiben folytatandó propagandánál egy állandó probléma az értelmiség különböző rétegeinek az anyagi helyzete. Szükséges megnézni, hogy valójában a fölszabadulás előtti helyzethez viszonyítva mi is a helyzet a fizetéssel, anyagi körülményekkel kapcsolatban. Az V.kerülettől kaptunk megbizást, hogy dolgozzunk fel adatokat az értelmiség jelenlegi és múltbeli bérezésére vonatkozóan. Ezek az adatok az 1938 - 1957. évhez van viszonyítva, nem szerepeinek benn a mérnökök, mivel 1938-as adataink mérnökökre vonatkozóan ninosaiek, - állami adatokra kellett támaszkodnunk, ami eléggé hiányos, de a Statisztikai Hivatal adataiból pótolni lehet. Antos elvtárs látta ezt az anyagot, kérése az, hogy szélesebb plénum elé ne kerüljön, csak a Végrehajtóbizottság tájékoztatására szolgáljon. Meg szeretném jegyezni", hogy teljesen pontos összehasonlításokat nem ré lehet csinálni, mert pengő-forint szorzószámot használunk a gyakorlatban, de nem teljesen megbízhatóak, ezért az általam elmondandó számokban sok hibalehetőség is van. A njásik pedig az, hogy az anyagból nem derül ki, hogy az értelmiség bérei viszonylag elmaradtak más kategóriák bérezésével szemben. Az állami tisztviselők rétege, hogy úgymondjam a Horthy-Magyarországon kiváltságosabbak voltak, ami a fizetésükben is kifejezésre jutott más kategóriákkal szemben. Az állami szerveknél és intézményeknél lévő értelmiségiek, létszáma majdnem kétszerese, mint 1958-ban volt . Az értelmiség számazorüsége igen nagy a népi demokráciákban, amin „ keresztül bizonyos mértékig a kulturális eredményeket isle lehet merni. Erre vonatkozólag részletesebb adatok is vannak, a legkiugrőbb a pedagógusok létszáma, amely rendkívül magas. A kerekeket illetően - durván számítva, a mérnökök kivitelével - ré átlag kereset forintba ötszöröse annak, ami pengőben volt.Az alacsonyabb munkakörökben dolgozóknál 7-8 szorosa a pengőhöz viszonyítva. A gyáripari munkások fizetését ha megnézzük: 1938-hoz viszonyítva 15-16 szorosa 1957-ben. Mig 1938-ban 96 pengő volt, 1957-ben 152o.-i<t. Az értelmiségi munkakörökön belül vannak eltolódások 1938—hoz^viszonyítva. Egyik oka ennek, hogy az alacsonyabb munkakorokbendolgozók helyzete javult a magasabb munkakörökéhez képest. Itt meg kell jegyezni - ez olyan tényező, amit érvül lehet felhasználnihogy általában a 9.5o szorzószámmal dolgozunk, de ez önmagában nem fejezi íia. értelmiig jövedelmét, mert a fogyasztási oldalon as ára*bán lényeges változások következtek be. Elsősorban a lakas-kérdésre lehet ezt elmondani. Mig 1938-ban - hozzávetőleges szamok - a fizQtés Po-4.0 %-át fordították lakásra, lakbérre, ma ez a szám 8-15 Ez feltétlenül arra mutat, hogy ma kedvezőbb a helyzet, kuloak-’ ha figyelembe vesszük, hogy ma sokkal nagyobb, szebb lakosokban lak nak. Hasonló a helyzet más területen is, p.l. színház■ hilyáraknak az aifaSSS. 1938-tai 5.50 volt a, átlag 1957-ben 2o -Ft az átlag. A könyveknél: 1938-ban 3.9o, 1957-ben 14.6 volt az atlag. tó mr -i /
