Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/4)
1957-07-29
amamasiewKi'..: j I írt Í !jí!j|' h' ‘ #i I «* I ■ 1 . /to* . 9 ■* / / f* ' is é ■ ■ . . ' • . • ’ .-/r' •:' á Ű I • /• / *J k : ■ ' ■ /- 4 -A Kamaránál dolgozó konnunistóknál szerencsétlen módon n szakmai tudás ós az elvi szilárdság nem párosult egymással. így azok az elvtárdak, akik az események után először gondoltak a pártszervezet újjáépítésére, nem rendelkeztek kellő súllyal és az ellenforradalmároknak könnyű volt okot elszigetelni. így következett bo, hogy csak február lüén alakult meg az MSzMP alapszorvozote. Természetesen ehhez ideológiát csináltak. Először a Munkástanácsban lévő ós mamát kommunistának kijátszó Havas nem akarta, hogy ezzel akadályozzák a munkástanácsban kifojtott "kommunista" tevékenységét., majd le hagyták beszélni magukat Búzás, Odzo, Kertáihó, Nagyná elvtársaktól. Először megfoleő népszerű embereket kerestek /eredménytelenül/ majd nem akarták a racionalizálás idején a pártba jelentkezőket karrierista vádaknak kitenni. Végeredményben opportunizmusból adódott a szervezőt megalakításának elhúzódása, amelyben. az összes kommunistákat, de elsősorban a vezetőket kell elnarasztalni. Annál kevésbe volt szemérmes az úgynevezett•Munkástanács. Amikor Búzás elvtdrs fololaszlatta a Munkástanácsot, oz csak formális lippés volt, mert annak vezetői.ől /sáry, Sonkoly, Vedress, Szilágyi stb./ elnöki tanácsot alakított ás ezekre Ijámcszkc dott a /~N vezetésben. Ezeknek a befolysára számos olyan úgynevezett szakembert alkalmazott a vállalatnál, akiket más vállalatoktól ellenforradalmi magatartás miatt elbocsájtcttnk. /Félix, Székely, Kristóf, Rába, Tardoss/ A racionalizálásnál a vezető^szempontok a szociális körülmények és a szakmai nélkülözhetősóg voltak. A reakciósokról az a vélemény uralkodik, hegy a vállalatnál már ismerik őket ós jobban tudják ellenőrizni. A pártszervezetben két csoport alakult ki. A szilárdabb elvtáréak Zyitvai és Vócsey elvtárdak köré tömörülnek, akik azonban maguk sem teljesen szilárdak. Példádul a racionalizálásnál négy ember elküldését követelték és amikor a bizottság csak kettőt akart elküldeni,akkor kijelentették, hegy inkább egyet sem ós ebben is maradtak. A pártszervezet többi tágjai Búzás és Odze elvtársak köré csoportosulnak, ha ezt szóban nem is ismerik el. A pártszervezetnek oz a megosztottsága gyöngíti a szervezetet, befoló fordítja os intrikus személyi harcok színterévé teszi. Búzás elvtárs az ellonforrddalom alatt a Minisztériumban tartózkodott ós pártszerüen viselkedett. Szakmailag megfelelő. Annyira összefonódott azonban az ellenforradalom alatt es után kompromittált vezetőkkel, hogy a politikai helyzet mogjavitására nem képes. Sáry Béla főkönyvelő az ellenforradalmi bizottság elnöke volt. Határozottan pártollcnes vonalat vitt, igen nagy a befolyása Búzás elnökrG és Odzo főtitkárra. Az ellonfcrradalom alatt provokációs módon kutatott a dolgozók között,beépített ávosok.htan.^ Ezzel a jelszóval nyittatta fel a Személyzet/i osztály páncélszekrényét és kiosztotta a káderanyagot. Ezt a provekativ kutatást akkor sem hagyta abban, amikor a dolgozók közöltók*, hogy káderanyagukban semmi olyan nincs, ami rossz fényt vetne a személyzeti osztály munkájára. Ezzol nz akciójával a Személyzeti Osztály vezetőt, Miklós elvtársat akarta a felizgatott kedélyeknek kiszolgáltatni, mivel Miklós olvtársscl régebbi keletű ellentétei vannak a Kamaránál folytatott elvtelen személyzeti politika miatt. Az olvtá-rsak véleménye szerint a főkönyvelő szakmailag som kiváló. Odze elvtárs főtitkár puhány módon viselkedett. Toljosen n befolyása alaa korült Sárynak és vole együtt segitott Búzás olvtársat rossz irányban befolyásolni, szakmailag som.megfelelő. Ha szeritják, az igazmondáshoz sem ragaszkodik. Néki tulajdonítják azt hogy óvakon kcrosztUl a Kamaránál a személyzeti politika elvtelen. a párt szempontjait figyelőmbe nem vevő, Sáhy által sugalmazott módon folyt i ^ -~ I r (q \Q . os LEVÉLTÁR
