Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1985-01-18
A körülmények, a követelmények, az eszmei-politikai arculat változásai különösen nagy szerepet játszanak a cselekvőkészség, az eszmei-politikai befolyás alakulásában. A kerületi pártbizottság ezért kiemelt figyelmet fordított ezeknek a kérdéseknek az elemzesere, a tapasztalatok hasznositasara. 1./ A tudatformáló munkát meghatározó néhány fontosabb körülmény A politikai, ideológiai munkát az elmúlt öt évben az alapvetően uj elemeket is tartalmazó külső és belső körülmények es azok hatása határozta meg. A szocialista országok ellen irányuló propaganda agresszívebbé, a nemzetközi helyzet feszültebbé válása, a világgazdasági válságból adódó nehézségek és ezek következményei sokszor felkészületlenül érték a közvéleményt. Hatására a kerületben .is szaporodott a távlatainkat borúlátóan megitélők száma.Bázist találtak az MSZMP békepolitikájának és az MNK külpolitiká-^ jának elveitől eltérő nézetek, a béketörekvések mezébe öltöztetett kezdeményezések is. Újraéledtek a nacinalista nézetek. Ezek elszigetelése az eszmei, politikai munkában megkülönböztetett figyelmet kapott. A kerület általános politikai hangulatát, közérzetét jellemzi, hogy szinte mindenki értékeli és a fejlődés alapfeltételének tartja társadalmunk politikai stabilitását, a politika folyamatosságát, elvi következetességét, a nyilt, demokratikus légkört. Nem hagyható figyelmen kivül ugyanakkor néhány olyan - az utóbbi időkben szaporodó jelenség, amely az ellentmondásokat, a gondokat mutatja. Például: együttesen és sokszor keveredve jelentkezett a túlzott türelmetlenség és a felelős cselekvési vágy, a mindenáron felelőst kereső kritika és a kibontakozást remélő.bizalom, az elégedetlenség és a jószándéku aggodalom. A politika gyakorlati megvalósítását illetően a kritikai hangvétel" erősödött. Az emberek igénylik a nyilt, őszinte szót, az elveinkkel összhangban lévő, következetes politikai gyakorlatot; az eltérő helyzetben lévők szociális, egzisztenciális problémáinak megkülönböztetett kezelését; a terhek igazságos megosztását, a megoldási módok közötti demokratikus választás lehetőségének szélesítését. Az életkörülmények és az életszinvonal alakulása miatt felerősödött a törekvés a jövedelemkiegészités lehetőségeinek kihasználására. Az anyagi javakat előtérbe állító életvitel kisérőjeként jelentkezett a közösségtől való elfordulás, az eszmei-politikai érdektelenség. A pályakezdő, családalapitó fiatalok széles körében egzisztenciális helyzetük problémái kiúttalanság érzést, az időskorú, a kisjövedelmű nyugdíjas lakosság körében /2000 Ft alatti jövedelemből élnek a kerületben mintegy ötszázan/ a nyugdijak reálértékének csökkenése, a megélhetés szaporodó gondjai fokozódó mértékű elkeseredést eredményeztek.- 42 -i ' 50 •__________________________________________________________________________________ © A i
