Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1984-06-08
e./ A vállalatok, szövetkezetek költséggazdálkodásában szerény mértékű javulás tapasztalható. Átfogó intézkedések a költséggazdálkodás javítására, a belső tartalékok feltárására csak a vállalatok egyrészénél készültek. Az anyag— és energia—felhasználásban jelentős eredmenyeket mutattak fel a nyomdák, szállitási, közlekedési és belkereskedelmi vállalatok. A takarékosság szemlélete és gyakorlata általában továbbra sem kötődik a gazdálkodás minden eleméhez, a vállalati tevékenység egészéhez. Többnyire külső kényszer, vagy más lehetőség hiánya váltja ki a konkrét intézkedéseket. , , , A költségvetésből gazdálkodó szervezetek, intézmények nem érdekeltek eléggé a költséggazdálkodás javításában. A rendelkefa zésre álló összegek célszerűbb, a szükségleteknek jobban megfelelő felhasználását akadályozzák a szabályozás merevségei. A készletgazdálkodás kismértékben a készletek nagysága csökkent. A gyorsabb fejlődést akadályozza az alacsony színvonalú szerződéses fegyelem, a késedelmes és ütemtelen szállitás. ' pBlfe $ r 3fe© ' H'fe'fe;---' f./ A kerület munkaerőhelyzetének alakulásában a fővárosra jellemző tendenciák figyelhetők meg. Folyamatosan csökkent a fizikai dolgozók, valamint a műszaki értelmiség száma. A tevékenységet veszélyeztető munkaerőhiány pótlására, az épitő- és nyomdaipar területén konkrét intézkedéseket /külföldi munkaerő bevonása, szakmunkásképzés indítása, szociális feltételek javítása/ tetfe tek. Ennek ellenére a többmüszakos munkahelyeken, a szakipari tevékenységekben a feladatok elvégzését gátló helyzet alakult ^ . alakult ki. Munkaerőgondokkal küzd a kiskereskedelem és néhány szolgáltató szervezet. Azokon a helyeken viszont, ahol valamilyen módon /kísérleti bérszabályozás, VGMK-ban való részvétel/ többletjövedelem megszerzésére nyilt lehetőség a munkaerő elvándorlás csökkent. A népgazdasági céloknak megfelelő tervszerű munkaerő-átcsoportositási kezdeményezések csekély eredménnyel jártak, nem javították a munkaerő-ellátottság színvonalát, minőségi összetételét. A kialakult munkaerő-helyzet több vállalatnál /építőipar, kereskedelem/ a munkaszervezés és munkafegyelem javításának konkrét akadályát képezi. 1 ■ i ő i _ I ■■ -I /•
