Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1981 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1981-04-17
9 1 ' * * Ifi ii '- 3-3 - j l_ Amikor erről szellemi foglalkozásúak rétegéről szólunk, először mindig azokra gondolunk, akik a termelésben, az oktatásban, a közművelődésben, az egészségügyi intézményekben, / az államigazgatásban és életünk minden más területén becsülettel ellátják feladataikat, részt vesznek a közéletben ás naponta tettekkel bizonyítják elkötelezettségüket a szocializmus Ugye iránt. Ők vannak túlnyomó többségben az értelmiségieken belül is, és ezért méltán megérdemlik a társadalmunk bizalmát, politikai intézményeink, szerveink figyelmét, megbecsülését. Ez általában érvényes az értelmiségnek egy szükebb, de fontos és értékes rétegére is, amelyet alkotó értelmiségnek szoktunk nevezni. Közöttük is a szocializmus elkötelezett hivei vannak többségben, azok, akik tudásukat, művészetüket a nép javára kamatoztatják. Nem szabad megengednünk, hogy figyelmünket elterelje róluk az a kisebbség, amely nem találja helyét a mai viszonyok között, befelé fordul, pesszimizmusra hajlik, és esetenként saját belső válságáért a társadalmat teszi felelőssé. Törődni persze mindekivel, velük is kell. A tisztázó, segitő szándékú vitákat nem szabad megkerülni, mert társadalmunknak az az érdeke, hogy egyetlen tehetség se menjen veszendőbe* A munka, amit az értelmiség között folytatunk, a pártmunkának igen nehéz válfaja, de éppen ezért a pártmunka színvonalának egyik mércéje is, hogyan tudunk megfelelni az értelmiség körében jelentkező feladatainknak. Természetes, hogy a társadalmi, gazdasági, valamint a nagy világpolitikai problémák begyűrűznek a kulturális területre, hiszen az értelmiség az átlagosnál érzékenyebb. Tény, hogy vannak valódik problémák a társadalomban és a kuturális élet foglalkozik ezekkel. S természetes nem tilos a rossz közhangulat: senki sem akar olyan törvényt hozni, hogy - mondjuk - a fejlett szocialista társadalom építésének viszonyai között mindig, mindenkinek csak örülni szabad, mindenki csak jól érezheti magát. Mindannyiunknak vannak örömei, gondjai, és ha | j— — |- fi ''00 rá" fi: ■ tóvtófi.tó4' .fi tótó-.tófiV fi tó" ff ■'fi.fi-.re ■ - -fitófi:. "fi..'., fifitó fi.fififi. fi"". fi " ■ fi -, ’-fi.' ' , fi.fi fifi .fi ■ ifi., "fifi fi.fifi " . .fii. fi- fi fi, ifi fi fi-fii fi‘fi fifi.fi- - fi- fi fifi-fi'-tó'i "fi’- fifi-.fi - tó'itó" 07 7 tótótó/feílffitó fifi fi" -, "fi .: ", -fifi,...fifi-: ■ i f . •;>’ i I— — I 1 1 I
