Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1980-05-09
r— i 'rá --------------~ ' m 11 II ill ( . Hl A bizonytalanságok sorában egyik leglényegesebb kérdés az eredménytervek helyzete. Az árrendszer, az árképzési elvek módosulása alapvetően megváltoztatta a vállalatok korábbi nyereségpozicióit. Ez a tény, az eredmény alakulásától függő vállalati alapok mértékének bizonytalansága megfontolt és óvatos alapgazdálkodásra készteti a vállalatokat, különösen a későbbi tehervállalás veszélye miatt. Ez viszont azzal is járt, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdésekben csak részdöntéseket hoztak, mintegy várakozó állásontra helyezkedve. Vállalataink nem kisiészének I. negyedévi nyereség alakulása igazolja a fa bizonytalanságot. A tényleges nyereségek lényegesen eltérnek - ugy pozitiv, mint negativ irányban - a tervezettől. Népgazdasági szinten ugyanakkor ugy tűnik a vállalati nyereség nagyobb lesz a tervezettnél. F' Fontossági sorrendben ezután az árszabályozással, az ármechanizmussal összefüggő kérdésekről kell szólni. Tapasztalataink azt mutatják, hogy még nem teljes és nem biztosított az elméleti és a gyakorlat egysége, s ennek következtében nem kevés probléma van a gazdálkodó egységek között. Aközös nevező részbeni hiánya neheziti a gazdálkodási előrelátást. A világpiaci árak folyamatos begyürüztetésével együtt jár, hogy alapvető kérdéssé vált a vállalati ármupka megfelelő szintű elvégzése. A mozgóárak változásainak rendszeres figyelemnél kiséréséhez és alakításához szükséges szakemberek képzettsége, felkészültsége nem mindenütt megfelelő. Az ármechanizmus tényleges beindulásának elhúzódása miatt a belföldi te© termelő vállalatok áruszállítási kötelezettség vállalásra irányuló készsége csökkent. Ennek hatása külkereskedelmi vállalatainknál okozhat gondot, esetleg néhány területen felveti az elért piaci pozíciók számunkra kedvezőtlen alakulásának veszélyét. Hozzátéve azt is, hogy az utóbbi időben a kedvező irányba változott a helyzet. Itt szeretném elmondani azon kedvező tapasztalatunkat, hogy külkereskedelmi vállalataink egyre jobban törekednek a kölcsönös érdekeltséget megvalósító kapcsolati formák létrehozás a, a közös kockázatvállalás, árérdekeltség megteremtésére. Ezt erősiti jövedelemszabályozásuk azonos lényeges eleme, hogy a külkereskedelmi ármunka révén elérhető többleteredmény vállalati jövedelmet befolyásoló szerepe lényegesen megnőtt. Szólni kell az árfolyampolitikával kapcsolatos vállalati felv evet és ékről, 1 I ' ' ' EÍ»HI ' í I efa 1 . | ° _ _ _ _ _ _ ■ i 7mIMI Mi
