Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1978-12-19
I kerületünk jellegéből adódóan a nyugdíjas lakosság aránya más kerületekhez viszonyítva jóval nagyobb, ez sokkal több gondoskodást kíván tőlünk; a lakosság jobb ellátása érdekében mindent meg kell tennünk azért, hogy a Rosenberg házaspár utcai csarnok felújítása és bővítése minél hamarabb elkészüljön; a körzeti pártszervezetekre nagy munka hárul 1979-ben, ugyanis a Hazafias Népfronttal és a tanácstagokkal együttműködve meg kell szervezniük a lakóbizottságok újjáválasztását. y. , A kialakult helyzet — a cselekvési programok megvalósítását elemezve — ellentmondásosnak minősíthető: 1. A pártszervezetek a korábbi éveknél aktívabb tevékenységet folytattak a kerületi PB irányelvei alapján kidolgozott saját cselekvési programjaik megvalósítására, ehhez fokozott segítséget kaptak a pártbizottságtól, a GPB-től. A cselekvési programok többsége konkrétan határozta meg a pártszervezetek gazdaságirányító és ellenőrző tevékenységét. 2. Fejlődött a korábbi évekhez képest a vezetők beszámoltatása is. A szóbeli és írásbeli beszámoltatás mellett egyre több pártszervezet támaszkodott a párttestületek mellett létrehozott gazdaságpolitikai bizottságok elemző, értékelő és ellenőrző tevékenységére. ^ 3. Több pártszervezet a feladatok végrehajtásában érintett dolgozók széles körű bevonásával helyszíni megbeszélés alapján értékelte a végrehajtás helyzetét. 4. Fejlődött a programok végrehajtását szolgáló pártszervező munka is. Az elmúlt évben a tagság szélesebb körét sikerült bevonni a gazdaságszervező és ellenőrző munkába. A tömegszervezetek (mindenekelőtt a szakszervezet és a KISZ) aktívan kapcsolódtak be a kijelölt feladatok megvalósításába. 5. A kialakult helyzet ellentmondásossága abban fejeződik ki, hogy a gazdasági munkát irányító, segítő és ellenőrző tevékenység — a korábbi évekhez képest — jelentősen aktivizálódott, ennek ellenére a gazdasági tevékenység eredményei néhány jelentős kérdésben még nem tekinthetők kielégítőnek. a) Nem kielégítő a javulás mindenekelőtt a gazdálkodó egységek népgazdasági egyensúlyt meg# alapozó tevékenységében, valamint a hatékonyság javításában és a struktúraváltozás gyorsításában. E helyzet — a külső feltételek kedvezőtlen alakulása mellett — csak úgy állhatott elő, hogy a cselekvési programok alapját képező vállalati tervek az előbb említett feladatok megoldására még nem tartalmaztak kielégítő mértékű követelményeket. Sem a tervekben, sem a végrehajtásban nem kaptak kellő súlyt a gazdálkodás minőségével kapcsolatos konkrét feladatok. b) Befolyásolta a cselekvési programok megvalósítását a vezetés színvonala, a gazdasági és társadalmi szervek kapcsolatának, együttműködésének minősége. Egyes esetekben hiányosságok állapíthatók meg a pártszervezetek ellenőrző tevékenységében is. Ezek főként a formális beszámoltatásokban, a beszámoltatást megelőző szélesebb körű — a párttagság véleményét is magába foglaló tájékozódás hiányában, valamint abban nyilvánul meg, hogy a beszámoltatások alapján nem vonnak le kellő következtetéseket a pártszervezetek, nem történt meg a feladatok konkrét megjelölése, a határozatok végrehajtásának számonkérése. i .. , .
