Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1978-12-19
© ■ ''KX"Uh.TM• -ff- . , ' . .."'‘rá’.;..' . .; . -'■ rá','" értenek a párt gazdaságpolitikájával. A közvéleményt az irritálja, ha a szavakat nem követik megfelelő intézkedések. Az a félő, hogy az emberek már közömbössé válnak arra, hogy nem jó a fizetési mér legünk, hogy korszerűsíteni kell a termékszerkezetet, fejleszteni kell az üzemszervezést, meg kell szilárdítani a fegyelmet, stb. Pártunk az elmúlt több mint 20 év alatt óriási erkölcsi tőkére tett szert a dolgozó nép kőiében, és ebben nagy része volt annak, hogy a szavak és a tettek egységben voltak a párt tevékenységében. A mostani tervjavaslatokban, a hozzá kapcsolódó intézkedésekben kifejeződik a határozott törekvés gazdaságpolitikánk érvényre juttatására. ©’v* „ ... . , B 2. A mérsékelt növekedési ütem az eddigiekhez képest lényegesen nagyobb erőfeszítéseket igenyel. Ugyanis a mennyiségi növekedés helyett előtérbe kerülnek a minőségi, hatékonysági, strukturális követelmények és ezek összetettebb, nehezebb feladatok megoldása elé állítanak valamennyiünket. Például: M — az iparnak a nem rubel elszámolású kivitelét 8—9%-kal kell emelni; K; — az összkivitelt úgy kell 9—10%-kal növelni, hogy közben a behozatal 4—5%-kal csökkenjen; — a beruházások korlátozása miatt az építési-szerelési tevékenységet az 1978. évi szinten kell c m tartani. 3. A növekedési ütem mérséklése, ha jól dolgozunk komoly előnyökkel járhat: — javulhat a gazdálkodás hatékonysága; — a termékek és szolgáltatások minősége; — a munka- és üzemszervezés; — a fizetőképes kereslethez történő alkalmazkodás; — javulhat a vállalatok közötti szerződéses fegyelem, a kooperáció. A termékszerkezet gazdaságos alakításával pedig, a rossz hatékonyságú tevékenységek visszaszorítása révén, javíthatjuk a gazdaságos és exportképes termelés munkaerő-ellátását. K A számítások szerint azt várhatjuk, hogy a gazdálkodó szervezetek, a vállalatok többsége a ne- H L hezebb körülmények és a szigorúbb követelmények között is normálisan fog tudni gazdálkodni és fejlődni. A vállalatok bizonyos köre viszont saját erőfeszítésével nem lesz képes megszüntetni a gazdaságtalanságát. Ezekben az esetekben gondos elemzés alapján, — az okok és a népgazdasági szükségletek ismeretében, — kell meghatározni, hogy a gazdaságosság eléréséhez milyen intézkedésekre van szükség. Ezzel kapcsolatban lényeges lesz, hogy az állami szervek, a párt- és társadalmi szervezetek ve- r zetői milyen magatartást tanúsítanak. Azt folytatjuk-e, ami sajnos eddig elég gyakori volt, hogy még meg sem száradt a tinta egy-egy döntés, rendelet aláírásánál és máris elindult az akció — pestiesen szólva — a megfúrására, a kiskapuk megkeresésére, vagy érvényt szerzünk-e a központi akaratnak. Megengedhetetlen, hogy a helyi, a szűk vállalati érdek gazdasági, állami, politikai vezetőket a „kijáró'’ szerepének vállalására késztessen. Ezért nagyon fontos, hogy az irányító szervek összehangoltan alakítsák ki álláspontjukat és egységesen képviseljék azt. A külgazdasági egyensúly helyreállítása nem rövid távú feladat. A VI. ötéves terv is ennek megfelelően készül. A belátható jövőben nem tudjuk ugyanis a szükséges mértékben bővíteni a szocialista országodból az alapanyagok, az energiahordozók és a korszerű technika importját. Megnehezülhet a hitelfelvétel a nemzetközi pénzpiacokon. Tőkés exportunkat fokozottan súlythatják hátrányosan megkülönböztető intézkedések. Számítunk természetesen arra is, hogy a szilárd alapokon nyugvó magyar népgazdaság tartalékait jobban ki tudjuk használni, hasznosítani tudjuk a KGST országok fejlődő gazdasági együttműködéséből fakadó előnyöket és bővíteni tudjuk kapcsolatainkat a fejlődő és fejlett tőkés országokkal is. Mégis bizonyosra vehetjük, hogy a korábbinál sok tekintetben nehezebb és összetettebb feladatok megoldása megköveteli tőlünk, hogy hosszú távon is azokat a módszereket alkalmazzuk gazdaságpolitikánk megvalósításában, amelyek alkalmazásához most, 1979-ben erőteljesen hozzákezdünk. í ■■ r. ’ — —I
