Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1977 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1977-05-17
A gazdasági vezetők felkészültségében a határozat megjelenése óta végbement változások lg; Kedvező irányú fejlődés van a politikai alkalmasság előírásainak érvényesítése terén. Ez mindenekelőtt a oolitikai továbbképzés iránti igényből mérhető le. Elsősorban az MLEE és annak szakosító tagozatai iránt nőtt mec az érdeklődés A helyes törekvések mellett, ebben a határozat helytelen értelmezéséből származó hibás szem- 1 lélet is közrejátszik Számos pártszervezetnél például alacsonyabb beosztású vezetőktől is közép, vagy felsőfokú oolitikai képzettséget igényelnek. (A pártszervezetek - főleg a politikai képzettség tekintetében - általában szigorúbb mércével mérnek, mint az állami, gazdasági szervek.) Másrészt egyes vezetők, sőt nem vezető beosztásúak S részéről is van - gyakran öncélú - törekvés ilyen képesítés megszerzésére. Ez összefügg azzal is, hogy a politikai iskolai végzettséget sokan még azonosítják a politikai alkalmassággal. Ennek a helytelen szemléletnek a megváltozása két okból is rendkivül fontos. Egyrészt, mert eltereli a figyelmet a politikai alkalmasság más összetevőiről, másrészt, mert - az 1977-ig követett gyakorlat szerint - szűkítette azok felvételi lehetőségeit az MLEE-re, akik számára a továbbképzés feltétlenül indokolt volt. A KB állásfoglalását a politikai képzettségi szintekről a pártszervezetek jelentős része még csak most ismeri meg. Az egyes minisztériumok, főhatóságok képesítési utasításai is késve jelentek meg. Helyenként a || vállalati és a pártszervezeti képzési tervek nincsenek összhangban. “ A kerületi Pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártbizottságok, pártvezetőségek döntési jogú káderhatáskörébe összesen 1703 gazdasági vezető tartozik. (A minisztériumok, országos főhatóságok adatai ebben nem szerepelnek.) A statisztikai adatok szerint 30% rendelkezik felsőfokú és 30% középfokú politikai iskolai végzettséggel. Ez 3%-kal jobb, mint 1973 végén, a határozat megjelenésekor. A politikai képzettség ennél magasabb szintű, mert a statisztika nem tükrözi a szervezett politikai oktatáson kívül szerzett politikai ismereteket. A hatáskörbe tartozó gazdasági vezetők 5%-a tanul jelenleg felsőfokú, 7%-a pedig középfokú politikai |jj ^ A magasabb vezetőállásúak (vezérigazgatók, igazgatók és helyetteseik) többsége a gazdasági funkció ellátása mellett aktív közéleti tevékenységet folytat. Mintegy fele a párt- vagy valamely társadalmi szervezet > választott testületének tagja. Számosán munkabizottsági tagként, aktívaként tevékenykednek. Egy kisebb rész, és a középvezetők jelentős részének politikai aktivitása azonban nem kielégítő. Ez részben az adott pártszervezetek figyelmetlenségének, nem kellő határozottságának, nagyobb részben azonban az érintett vezetők passzív hozzáállásának tudható be. A fentiekből adódóan még mindig aránytalan a vezetők gazdasági, hivatali funkciójukon kívüli leterhelése. A vezetők életmódja, magatartása, többségében megfelel a szocialista erkölcs követelményeinek. Felelősségteljesen élnek a rájuk bízott hatalommal, a közösség érdekeit szem előtt tartva végzik irányító tevékeny- 0^, |j| ségüket. A vizsgálat időpontjában a hatáskörbe tartozó gazdasági vezetők közül mindössze 7 főnek volt érvényben lévő párt- illetve hivatali fegyelmi büntetése. Egyértelműen javuló tendenciát - de az egyes területek között nagy szóródást is mutat - a vezetők szakmai alkalmasságának színvonala. Ennek egyik mérhető mutatója a szakmai iskolázottság. A hatáskörbe tartozó gazdasági vezetők 71 %-a egyetemi, főiskolai végzettségű (1973 végén 68%) és csupán 3%-nak van 8 általános vagy az alatti iskolai végzettsége. Jelenleg a vezetők 10%-a tanul különböző szakmai és vezetőtovábbképző tanfolyamokon. Az átlagosnál rosszabb a helyzet a vizsgált területek közül az építőipari (kivitelező) vállalatoknál és a ruházati nagykereskedelmi vállalatoknál. Itt az egyetemet, főiskolát végzettek aránya 15 - 20%-kal alacsonyabb. A kivitelező vállalatoknál szerzett tapasztalatok szerint a pályakezdő mérnökök közül sokan viszolyognak az olyan beosztástól, amely közvetlen kapcsolatban van az emberekkel. Ezért inkább tervezőirodák, beruházási vállalatok felé orientálódnak. Számosán közülük nem mérnöki munkát végeznek. Egyejj í ^ I 11
