Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1973-02-12
...... . I . és türelmetlenség - mind a kispolgári gondolkodás és magatartásmód jellemzői# Gyengesége volt a vitáknak, hogy sem a taggyűléseken, sem a pártoktatásban nem elemezték eléggé a közgondolkodás helyi tapasztalatait, a kommunisták szerepét a gondolkodás, a munkahelyi légkör, az emberi viszonylatok alakitasaban. így voltaképpen nem teljesen értük el azt a célt, hogy a vitákban az elméleti igényű megközelités ötvöződjék a társadalmi és helyi gyakorlat tapasztalataival# Sok helyen az általános és konkrét egységének hiánya együtt járt a kritikus szemlélettől és hangvételtől való tartózkodással-. A legutóbbi két évben mind mennyiségi, mind minőségi t - kintetben továbbfejlődött; kerületünkben a pártoktatás. A -vé'.refa hajtóbizottság évente általában kétszer tárgyalta a pártpropaganda, esetenként részleteiben egy-egy oktatási forma tanulságait és a további teendőket# Az alapszervezetek elképzeléseit figyelembe véve elkészítettük négy évre szóló <ktatáspolitikai tervünket, amely nagyobb tervszerűséget, folyamatosságot biztosit mind az oktatásban, mind a káderfejlesztésben. Nőtt a pártoktatásban résztvevők. — ezen belül a párttagok - száma. /A folyó oktatási évben 24o516 fő tanú], párttag ebből 11.897/* Az igényeknek megfelelően bevezettünk számos új, népszerű oktatási formát,, bővitettük a gazdaságpolitikai tanfolyamok számát és - különösen a főhatóságoknál - a speciális képzési lehetőségeket-. Jelentékenyen növeltük a ML középfokú iskoláján tanulók számát. Gyakrabban tanácskoztunk a vezető propagandisták különböző oso~rJ portjaival, minőségileg megerősítettük az oktatást iraryitó szakcsoportokat® A hallgatók ós a propagandisták számára több esetben színvonalas, helyi oktatási segédanyagok készültek* Emellett továbbra is meg kell küzdeni nehézségekkel* Pártszervezeteink egy részének munkájában az oktatás meg ma is jórészt szervezési feladatokat, s nem a politikai képzés tartalmi irányítását, tapasztalatainak elemzeset, az alapszervezetek előtt álló politikai feladatokhoz való jobb közelítést jelenti. Előfordul a követelmények csökkentése, liberalizmus is, aminek következtében itt--ott gondok vannak a megjelenési és tanulási fegyelemmel. A hallgatók kiválasztásában, beosztásában még gyakran a számszerű eredményekre való törekvés érvényesül* Jó < ________________m__Li.il --- ------ --- -■ ---1 1 í — iO — 1
