Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1969-09-05
Juszt elvtárs Azgal kezdeném, amit Kovács elvtárs a mechanizmus megítélésével egyetértve mondott a kereskedelemről. De hozzáteszem a belföldi megítélést is. Akkor amikor mi egy értekezleten leülünk mechanizT mus kérdésben, akkor nagyon sok problémával kerülünk szembe, s ugy érezzük, hogy több a probléma, mint az eredmény, A vitában elhangzott három kérdéshez szeretnék hozzászólni. Először is: a közgazdasági szabályozó differenciáltságának a prob_ lémája. Mindenki felvetette azt, hogy az egyéni adottságból kifolyólag melyek a sajátosságok. Érdemes egy dolgot leszögezni: ez a mechanizmus továbbfejlesztése, egy két irányba továbbmenő valami, mely tovább akarja erősíteni a szabályozót. Nekünk elsődlegesen a mechanizmus egységét kellene erősíteni. Egyetért azzal is, hogy vannak speciális kérdések, amelyek egy- egy területen, egy_ egy kérdés megítélésében eltérnek, és ezek azok a vizsgálatok, amelyeket most végre kellene hajtani. Ugy gondolom érdemes beszélni a differenciáltságról, de ugy, hogy a reform erősítése alapján ki kell emelni azokat a területeket, té melyeknél rugalmas termeléssel eredményt lehet elérni. Átlagbér kérdése: nagyon sok okos ember vitáját hallgattam már meg erről a kérdésről. Az átlagbéf bírálata már nagyszerűen kialakult, de oda még nem jutottunk el, hogy jobbat csináljunk. El lehet azt fogadni; sok olyan tényező van, ami rendkivül nagy személyi jövedelem szóródást eredményez. Nem akarom megvédeni az átlagbér szabályozási rendszert, de megállapíthatjuk, hogy ma még jobb nincs. Legtöbb birálat éri, de megoldásuk egyre nehezebb. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy vállalatok, minisztériumok hetek, hónapok óta foglalkoznak ezzel a kérdéssel, javaslatot készítenek. Remélhető, hogy ebből születik is valami, de gyorsan ez nem megy. A termelékenység problémáját Szlameniczky et. meglehetősen alaposan vetette fel. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem megfelelő egyenlő szinttel indultak a vállalatok. Azért ez a felvetés nem volt precíz. Ez egy erősen differenciált terület, s azt hiszem, hogy a vállalati munkának változatlanul központi pontja. ta Amit Követ et. felvetett még ahhoz szeretnék hozzászólni. Az eszköz, bér aránya a termelési költségbe nem pontosan került bele. Drága lett az eszköz, és olcsó a bér. Az elkövetkezendő évben itt bizonyos változás lesz. Alapvetően ezek az arányok nem fogják a termelékenységet visszafelé módosítani. Tarján elvtárs Az áremelkedés elsősorban az ipari árak emelkedésével van összhangban. Nagymértékben befolyásolja ezt még a kereslet- és kinálat is. Ipari_kapacitás kérdése: Sok a szabad kapacitás. Általában az ipari kapacitás szabadon lévő része a korszerűtlen cikkeknél van. A szóbeli referátumban elhangzott: a fejlesztési alap felhasználása helyes e, vagy sem. 1968. évben jóformán fejlesztési lehetőség nem volt. Pedig kell újat csinálni. Növelni kell az áteresztő képességet. ___________________________________________A___________________________________________j timmmuimsmmmmmmmm \ -io. r
