Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1969-10-31

.'.-gj • > ' ' re ' t ' "■:'• 'G:.. \ í | í':: ; j : Itt rengeteg érdekről van azó, a reform nagy teret adott, amire nem is számítottunk. Sokféle érdek van az eletben s logikus, hogy igy van, és a lényeg nem is ez. Azonban, ha mindent egybeveszünk, vagy egy olyan erzes, hogy ma az a veszély áll fenn - és erre politikailag xs erdemes felfigyelni - hogy a részérdekek a kellettenel jobban uralkodnak, mint az összérdekek. Többen megemlítették az elvtársak közül az anyagi érde­keltség mellett az erkölcsi érdekeltség jelentőseget is. Világos, hogy az anyagi éi’dekeltség meghatározó tenyezo, pénzből élünk: a vállalat a nyereségből, az egyen a fi­zetésből. A politikai munkásoknak kell felfigyelni arra, hogy az emberi cselekvésnek — a forinton keresztül, olyan eszközévé ne váljanak, amelyben az erkölcsi motívumok, a# tudati elemek elhalványodnak. Tehát tudatilag is kell ej — lődni, nemcsak anyagilag. Az érdekek felismerésének kérdése. Számolnunk kell azzal, ^ hogy az egyéni, a saját érdeket hamarabb ismerik fel, de fa hogy a társadalmi érdek mi, ennek felismerése^nagyon bo­nyolult. Ehhez magasabb rendű gondolkodasmod es sokfele áttekintő képesség kell. ^z az a téma, amelyben a part képes, hogy ezeket a felismeréseket iatapolja, nek a helyi pártszervezetek, hogy megfelelő mtezkedesek történjenek. Hogyan kscljünk dolgokat? Én is ugy fogom fel a dolgot, hogy nagyon nagy ügynek tartom és aként viszonylok hogy hogyan valósul meg a reform. De ugy gondolom, hogy legveszélyesebb a politikai munka, es elorehalaadao >-zem— pontjából az a zavaró motivum, ha nem a nepgazdgsagi mun­kához, hanem a reformhoz tartjuk a viszonyokat. Érdemes erre felfigyelni, mert végső fokon, adott időszakban stra­tégiai ügye a pártnak a reform bevezetese, de hogy van—e politikája, gazdaságpolitikája és azt szolgálja-e, vagy a ta reform kritériumaihoz tartják magukat. Ne a reform, hanem az életük legyen normális az embereknek. Ármechanizmus kérdése. Ma is helyes, hogy a merev árrend­szer nem segítette a fejlődést, de a merev#árrendszer kér­dést meg lehet magyarázni felfelé és lefele is. A jövedelem differenciálásának kérdésével Katona elvtárs ugy foglalkozott, hogy ez a jovóhen is nőni fog e„ ne ijed­­jünk meg. A nép haragja a jogtalanság ellen szol, « 6- talan anyagi előnyök szerzése ellen es sok mindot lehetne felsorolni. Ne becsüljük le a jelenséget, vizsgáljuk es az általunk nem helyes dolgokat javítsuk. Az életszinvonal növekedésének megítélésében^szerintem sok­szor egy kicsit a számok bűvöletében nezunk es ^okoijjuk ha pld a 4 % helyett 5-öt mondunk, es közben rosszabbak# mintha csak 2 %-ot mondanánk. ^ Az emberek elebszmvonala­­nak növekedését nem ezek a szamok mondjak. ________ ÁJ li j . r

Next

/
Oldalképek
Tartalom