Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1969-10-31
Nekem ia az a véleményem, hogy a Pártbizottság helyesen tűzte napirendre és főleg helyes, hogy most ^uztó Ufitpiröndr© őzt 8. fcéniB.t;# Miért? Bcszölgöt oinber az élet bármely területén különböző funkciókban,munkaterületeken lévőkkel s milyen megállapitasokat tesznek? Valahogy ugy fogalmaznák, hogy nincs egyseges álláspont. Az egyik helyen egyik dolgot, a másik helyen a másikat emelik ki, de egyseges értékelés nem alakul ki# Különösen nincs egységes értékelés az általános közvéleményben# Nézzük a dolgot, - hogyan emelkedett általában az életszinvonal. Kimegy a®ember az eletDe, elfogadják? Fogadják. Miért?<Lehetseges, hogy nekik, fa lehetséges, hogy nekünk van igazunk. Ilyen mechanikusan azonban nem lehet elfogadni# Valahogyan osszekevefa rednek a jelenségek a tendenciával, összekeverik a.kepet a népgazdaság helyzetének ertekelesevel. Ki teremtsen egyseges álláspontot? Valóban a(pártnak kell teremteni. A Központi Bizottság egységes értekelést_ fog adni a jelen helyzetről, kiszűrve mi a tendencia és mi a jelenség. Rév elvtárs beszélt arról, hogy amikor az uj mechanizmust elfogadta a Központi Bizottság, tudatában volt, hogy nem lehet egy éven belül érvényesíteni. Gondoltunk 2-3 évet, de meggyőződésem, hogy ez_hosszabb idő lesz. Miért? Mert menetközben ua es uj intézkedések, lépések szükségesek, hogy az ösztönzési rendszereket javítsuk. Most a fő kérdés a szabályozok elemzese. Azt nem vitatjuk, hogy a reform alapelvei jók, bár vannak helyek, ahol ezt is próbálják vitatni.Ebbe nem lehet belemenni, hogy helyesek azt kozgazdaságilag és elméletileg alá lehet támasztani, nekünk a feladatunk a tökéletesítése. Azt mondom elvtársak, hogy egy ilyen nagy, dele^öségü gazdasági lépésnél, ami a szocializmus építésének alapvető kérdése ha összekevernénk a jelenségeket a tendenciával még súlyosabb hibákat követnénk el. Ma, másfél év után ugy Ítélik meg, hogy kiszűrhető néhány dolog. A példák alapjan is megállapítható, hogy nincs rendben pl: az élő munkával való gazdálkodás. Meg kell nézni az ösztönzőket és igazodni kell, hogy az jobb munkára ösztönözzön. Nincs rendben a belkereskedelmi ösztönzés. Nem arra ösztönöz, hogy a lakosságot jobban, kulturáltabban nagy választékkal ellássák áruval. Ki kell szűrni, hogy az ösztönzési rendszer a lakosság igényét szolgálja. Ma mar világos, hogy a külkereskedelemben sok tartalék van, bar az expo„a?aöT dálkodásunk rossz, tartahatatlan es ezt ösztönzéssel befolyásolni kell. ró : - ; m -............. * Katona elvtára: r
