Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1969-10-31
Padún:>'i Mihály elvtárs Feltették a kérdést, hogy tényleg olyan sok e a nyereség, és most nem győzzük ezt fékezni, Ez helyes, es a világos, ° ‘ ■ innen kellene kimondani. De fontos az is, hogy okosan, reálisán tisztázzuk ezeket a kérdéseket, mert ez a mindennapos munkánkban élesen visszatérő kérdés. , . „. , M n-c.j Szeretnék visszakanyarodni az építőiparhoz. Emlékszik Redei et., hoev ió néhány évvel ezelőtt kísérletet tettünk, hogy ki kellene törni a meglevő keretből, de akkor még gondolni sem mertük, hogy a nyereség ennyire a nyagunkban lesz. . , A kereslet— kinálat kérdésének tárgyalásánál Valyi elvtárs felvetette, hogy az építőiparban másképpen fognak alakulni a nyereségek, amit bizony majd nem kell szégyelnünko Tehát a Pénzügy mar akkor számolt ezzel. Ha az igények igy jelentkeznek, hogy ennyi pénz van a piacon, és a kinálat zárt keretek kozott mozog, akkor mit lehet csinálni ? Biztosak vagyunk abban, hogy azoknál a vállalatoknál nagy a nyereség, fa ahol szabadáras munkát vállalnak ? Hisz 22 vállalatunk van, ennek szabadáras rendszere nincs, kötött árral dolgozik, s meg is nagyobb nyeresége van, mint annak a vállalatnak, amelyik szabadáras rendszerrel dolgozik. Közgazd.szabályozó kérdése: Pl. az épitőipari vállalat ha volument akar növelni ahhoz létszám is kell. A vállalatok fojleszcesenelc jelentős része elmegy a forgóalap hitelre. Az iparitőipari vállalatok előtt az áll, hogy legyen nyeresége, legyen as®évközben! bérfejlesztése, azonkívül fejlesztenie kell a nyereseget is, mert különben az igényeket nem tudják kielégíteni. Rév Lanos elvtárs A vita során felvetődött a korlátozott piac kérdésé. De milyen fa módon ? Azt gondolom, hogy még ma sem mondhatjuk azt, hogy a piacot "tuikiabáltük". Más kérdés, hogy menetközben ügyelni kell arra, hogy hol milyen mértékig értelmezzük ezt. Érdemes utalni arra is, hogy kezdettől fogva tudta a EB, hogy az uj gazdasági mechanizmus rendszerben a kettő kérdek-viszony átalakul hármas viszonnyá. Néhány közgazdasági szabályozó el, létezik, hat, s amely nem hagyja érvényesíteni az összhangot. Felmerült, hogy nem jó a viszony a vállalatok és a minisztérium között. Véleményem szerint a vállalati érdeket a népgazdasági érdekkel a minisztérium nem tudja szolgálni. Kovács elvtársnak igaza van, hogy nem mindég csak anyagi érdekeltség van, hanem van erkölcsi is. A jelentésben ezzel nem foglalkoztunk. Az erkölcsi érdekeltség módszer, hogy a pártszervezet beszámoltassa a kommunista vezetőket. A helyi pártszervezet megmondja a véleményét, ha nem használ, akkor megvannak a módszerei annak, hogy az illető gazdasági vezetőt más belátásra kényszeritsük. Felszeretném hivni a figyelmet arra, hogy itt a jelentésben olyan özerepel, hogy a vállalat vezetője is tagja a pártszervezetnek. Mi nem választottuk el a pártszervezetet a gazdasági vezetőtől. | W n j J I r
