Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1966-08-15
* \ 1 É . 7AÍ£/> C| | ' " -JÉ1 : - ' r\’ a' ■ R’.1 lom, hogy ezeken a kérdéseken javítani kell, szervezettéhhé tegyük a pártmunkát. , Deák elvtársnő felvetette azkiapíHkgátíi: allampolgarx egyenjogúság kérdését. Mi is kezdtünk politzálni, hogyan kell ezb erteni. Pártunk azon a platformon áll, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő. Az állampolgári egyenjogusát odáig nem terjedhet, hogy .Mindaaenthy József, aki most az Amerikai Követségen van, népművelési miniszter legyen. /Kelen elvtárs közbeszól: lehetne, de nem lesz/. Vannak egyéb olyan kritériumok, hogy általános kérdésekben mindenkire egyformán vonatkozik. fi (£ ;| ■: p- '■ ■ Sebőné elvtársnő: Az utóbbi időben igen fontos párthatározatok jöttek ki /fellazitási politikáról határozat stb./,de sajnos olyan időpontban, amikor majdnem minden párttag szabadságon van. És ezek olyan fontos hata -Y rozatok, hogy szinte minden bekezdésük lényeges. Ezeket nem tudtuk kellően áttanulmányozni^ pedig az lett volna jó, mert ugy legalább Y hasznunk lett volna belőle. Egyetértek a tézisekkel. Az utóbbi evekben ezekről sokat vitatkoz -tünk• , , „ Egyetértek azzal is, hogy a kulturális kérdések nem szerepelnek bővebben a tézisekben. Az elmúlt években sok párthatározat leszögezte a párt álláspontját ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor két kérdésben többet kívánnánk. A gazdasági mechanizmusnak több teendője van. á rendelkezésünkre álló tömegekkel célszerűbben kell bánni. Jelzik a minisztériumi főosztályok, hogy túl mechanikusan tartalmazza ezt a kérdést. Az elmúlt 10 évben nagyjelentőségű fejlődés volt a partszervezetek munkájában, a kulturális munka a pártmunka szerves részévé vált. Helyet kellene kapni a tézisekben, hogy a párttagokat jóban nevel - jék az oktatásra és a művészetre való nevelésre. Ki kellene kerülni a párhuzamos ságoka t. re Simon elvtárs: A kongresszusi irányelvekkel és a tézisekkel egyetértek. Csatlakozom azokhoz, akik azt mondták, hogy az irányelvek megfogalmazasán sokat lehet javitani. Nem akarok túl sok példát felhozni arra, hogy hol található magyartalan fogalmazás, csupán kettőt említenék meg, az 5* oldalon a kezdő bekezdésben. A kezdő oeuezdés azt mondja,hogy a párt arra törekszik, hogy felmérje a fejlődést stb. A következő mondat azt irja, hogy visszatekintve az elrnult évekre, azt a fo/ovetkeztetést vonhatja le stb. Ha az előbb azt mondtuk, hogy most még csak törekszünk felmérni,a következő mondatban rosszul hat, az azkxkÉkelspdíEgyxkislQnEsx egyébként helyes főkövetkeztetés, de nem illik hozzá. Stílusbeli probléma van, javitani kell a fogalmazáson. A 27. oldalon az első bekezdésben^ az első mondat: A szocialista társadalomban a dolgozók növekvő öntudatának#. • stb.1' Mit akarunk ezzel mondani ? Vannak ismétlődések. Aki_figyelmesen elolvassa, az irányelveket, észreveszi, hogy addig, amig a korábbi időszakból mgy gondoltuk, hogy a szocializmus alapjainak_lerakása után kimondh&jjjuk a szocializmus teljes felépítését, az irányelvek ebben a kérdésben kimondatlanul, hallgatólagosan ugy íoglal állást, hogy ez hosszabb időszak. Ez teljesen érthetetlen. Ugyanakkor az irányéi - veknek a kidolgozásánál éreztette a hatását, hogy nincs sasi elméletileg tisztázva, hogy mitjFsÉ: értünk a szocializmus Leljes felépite— AO J j /
