Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1966-06-30

kuljon ki, hogy a fogyasztó ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy eszi, nem eszi, nem kap mást. Beletartozik még egy sor másfaj­ta dolog, amit remélek, hogy megoldódik a III. ötéves tervben. Egy kiváló információs rendszert szeretnénk, de ettől még eléggé el vagyunk maradva. Nemcsak arra keFene gondölni, hogy ez az információs szerv problémát jelent és akkor adminisztra­­tiv intézkedéseikkel lépjünk fel, mert megint csak az ön törvé­nyekre hivatkozunk, ebben a gazdasági mechanizmusban másfajta gazdasági módszerekkel kellene a dolgok helyre irányítását megoldani. Ilyen fajta elképzelést sem hallottam még eleget. Most lehet, hogy az információs anyagokból azért helyezzük az adminisztratív intézkedésekre a súlyt, mert az elvtársak azt hiszik, hogy nagy baj lesz, ha nem adminisztratív intézkedések­kel dolgoznak. Az elvtársakban van bizonyos szkepszis, nem hisz­nek saját magukban, vagy abban, hogy tudományosan felkészült eb-r bek vagyunk-e és nem követünk-e. el olyan hibákat, mint amilye - neket elkövettünk. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt nemcsak magyarázatról van szó, hanem arról is, hogy hitet, bi - Y zalrnat és lelkesedést keltsünk az emberekben. Az embereknek eb­ben nagyon kellene hinni és a többi emberben is keltsék fel a ta hitet. Jusztin elvtárs: Az ár kérdést nem nagyon érintette Vályi elvtárs. Az a helyzet, hogy nagyon sokat beszélünk a városban az uj mechanizmusról vic­cek . formájában. Ha valami rendeződött az ipari üzemeiméi, min - dig megragadta a helyzetet, hogy bizonyos árkérdésekben ugy igazítsa az árakat, hogy a korábbi dolgait előnyösen rendezze. Vannak, akik nem ismerik ezt a sárga-barna könyvet. Az árkérdés­ben lehetőségek lesznek, fog-e valami áremelkedést okozni a dol­gozók felé. Ezt a részét én sem értem. Különösen, amit Köves elvtárs mondott és Vályi elvtárs is érintette, hogy az üzemeiméi bizonyos termelési eltolódást nem fog-e okozni /nagyobb nyere - ség részesedésre törekednek stb./ és ez a fogyasztó rovására fog történni. Y Kürti elvtárs: Van-e elegendő biztosíték arra, hogy a részletes, konkrét felada­tok meghatározásáhál vállalati körben nem lesznek-e népgazdasági érdekké felemelve, Vannak nyugtalanító jelenségek. Vályi elvtárs keveset foglalkozott a közlekedés területével, én ezzel a terű - lettel szeretnék foglalkozni. Az elmúlt években a tehergépkocsi elosztása központilag történt. Ebben az elosztási rendszerben az elmúlt években és 1966-ban is némi fellazulás mutatkozik. Nem va­gyok bizonyos ^ abban, ho^y ez az eloszáási lazaság népgazdasági érdeket szolgál-e ? Szamszerüségben nem-tudom konkrétan, de az elvtársak előtt ismeretes az, hogy nagyobb darab számban kapott a mezőgazdaság és a közületek gépkocsit. Tiz évvel ezelőtt a Terv­hivatal számításai alapján bizonyított volt, hogy a tehergépko - esik kihasználtsága mennyivel kedvezőtlenebb. Ha ez a rendszer tovább is igy fog történni, az fog bekövetkezni, hogy az, akinek főhivatásúk a közúti közlekedés területén a népgazdasági érdek - bői történő árruszállitás lebonyolitása, az nem fog rendelkezni gépkocsival. Pl. 1966-ra beszerzésre importáltunk ZIL gépkocsi -~ I i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom