Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1963-05-24

i - 2o - } A : I _ 7 /J % jesitésében alig mérhető munkájához, bár az erre vonat­kozó javaslatok /lásd. 17• oldal b/pont/ vitathatók. Ugyanakkor a közgazdasági bizottság véleménye az volt, hogy a jelentésnek és különösen a javaslati résznek világosabban k el kell határolni azokat az észrevéte­leket és intézkedéseket, amelyek az adott kereten belül a vállalatok szintjére vonatkozik és a helyi pártszervek mozgósítását teszik szükségessé azoktól, amelyek az országos hatóságok beavatkozását kívánják. Éppen az ész­revételek ez utóbbi csoportjára vonfckozóan többet, a Közgazdasági Bízottadból felvetették azt, Jaogy jelenleg nincs reális lehetőség arra, hogy alapvetően váltőztás­sunk az adott árrendszeren. A Közgazdasági Bizottság tag­jai azt is kifogásolták, hogy a jelentős irói abból indultak ki, hogy tulqjionképpen az alabért nem tekintik anyagi ösztönzésnek és a kérdést ugy vetik fel, hogy a jelenlegi bérek mellett nem lehet kevéssé differenciál­ni képzettség és teljesítmény szerint, holott a baj alap­­_ vetően az, hogy a differenciálódás lehetőségével a gaz­dasági vezetők nem élnek eléggé és éppen ebben a kérdés­ben kellene a pártszervezeteknek határozottabban fellép­ni az egyenlősdi ellen. Általában az volt a vélemény, hogy helyes, ha a vállalatvezetőknek nagyobb jogot és önállóságot adnak a premizálásra. A Közgazdasági Bizottság nem értett egyet a jelentésnek azzal'a tendenciájával, hogy béfemeléssel akarja megoldani a jelenlegi visszásságokat, ami a népgazdaság jelenlegi helyzetében nem indokolt és azá általában fennálló munka­erőhiány miatt különben sem oldaná meg a kérdést, hiszen a népgazdaság egyéb területeiről szívna el munkaerőt. A vitában leszögezték azt, hogy az építkezési beruházások előkészitetlenségében még mindig fennálló szervezetlen­ség akadálya annak, hogy a bérekben még a normáik rende­zése után is az anyagi ösztönzés kellően hasson. Elis­­re merte a Közgazdasági Bizottság, hogy a jelenlegi árrend­szer a jelentésben is felsorolt visszásságokat idézheti re elő, de szerinte a természetes mértékegységben való mé­résnél is effajta visszásságok felmerülhetnek. Ezért a jelenlegi feltételek mellett a pártszervek ellenőrző, segito munkájának különösen nagy szerepe van, hogy eze­ket a visszásságokat, a mutatókkal való visszaélést meg­akadályozzák. Ez azért is fontos, mert reálisan az elkö­vetkező években nincs lehetőség az árrendszer gyökeres megváltoztatására. A Közgazdasági Bizottság egyetértett azzal is, hogy a tervező intézeteknél valóban nem szabad sablont alkalmazni és javasolja, hogy az Építésügyi Min. Szervezési és Közgazdasági Intézetét bízzák meg egy meg­felelő rendszer kidolgozásával. Ugyancsak helyesnek tar­taná, ho y ha a nyereségrészesedésben a munkásokat a mostaninál jobban lehetne érdekeltté tenni. Indokoltnak tartja a jelentésnek azt a felvetését is, hogy meg kell követelni a teljes tervdokumentációt?ami perszejem le­het olyan értelemben merev, hogy a később felmerülő uj : elgondolások ne kapjanak benne helyet/ ./. ül _______________________________________________________ j Á I I , , ^ 1 . ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom