Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1962-05-29

I 4 • : ' ■ 1 I . 6 *> ' ügy líttóik, nem jártak taljea sikerrel propaganda ás agita­­cióa munkánknak átok aa erőfeszítései, amelyeket az elmúlt erek­­ben annak megértetése érdekében tettünk, hogy nem a XX* Kongresszus volt a magyarországi ellenforradalom oka. Kétségkívül sok elvtársunk hangulatát befolyásolják a kinai álláspontok is. Nem egy propagandista jelentés számol be pél­dául olyan érvelésekről, amelyek az 1956 tavaszán megjelent Mao Ce-tung cikkekből származnak / orosz patyiarkalizmus, mint \ a személyi kultusz kialakulásának egyik fő oka/, anélkül, hogy maga a propagandista felismerte volna a forrást. Sok elvtársunk elméleti ós egyéb / például történelmi / Ismeret- ^ anyaga kevés, vagy csak felületes, nem szólva arról, hogy vala mennyiünk iamereteinek zöme a személyi kultusz időszakában szerzett. Még mindig keveset - a szükségesnél mindenképpen ke­vesebbet - foglalkozunk Leninnel; nem sikerült őt tökéletesem a helyére állítanunk, s teljes emberi nagyságában bemutatnunk az elvtársaknak. Vannak, akik mindenekelőtt saját elkövetett hibáikkal nem mernek ezembenézni, 8 ezért hunynak szemet " a nagyok" hibái előtt is,- ezek az elvtársak természetesen azt sem értik, hogy az ő eltö­kéltségük is biztosítéka / vagy az lehetne / a személyi kultusz visszatérése megakadályozásának. Ha elvétve is, de találkozunk fa olyan .elvtársakkal, akikből hiányzik maga az igény, hogy megért­sék azt az újat, ami a XX. Kongresszussal vonult be a nemzetközi kommunista mozgalomba. Persze, sok vonatkozásban "kényelmesebb" is volt a gondolkodás kényszere nélküli élet és az utasításokkal j végzett munka. -2. Sok kérdés merült fel a Kongresszus anyagának tanulmányozása során az v -albán, illetve kinai párttal folyó vitákká]!, kapcsolato­san, Általánosságban megállapítható, hogy az elvtársak nagyságrend érzéke jó* Az albán kérdéssel kapcsolatban a vita nyíltságétól való féléi­­£ mén kivül mindössze az jelentett problémát, hogy ■ ml lehet Albánia további útja", illetve « kapcsolataink uj alapokra helye­zésével nem távolit.juk-e el magunktól az albán népet?" Általában elitélik elvtársaink az albán vezetők magatartását, s egyúttal sérelmezik, hogy előbb nem kaptak tájékoztatást ezekről a prob­lémákról. faj j I r­­. I /

Next

/
Oldalképek
Tartalom