Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
nak az intézményeknek, melyek e területhez tartoznak. A marxizmus-leninizmus a szocia.(izmus uralkodó eszméje, ideológiája, de ez az ideológia - az átmeneti időszak idején a maga egészében véve - móg nem terjedt el a legszélesebb tömegek között, s nem vált azok kizárólagos világnézetévé. Persze a tömegek tudatába a marxista-leninlsta eszmék elemei már behatoltak, de ezek az elemek keverednek a régi kispolgári, burzsoá é8 vallásos világnézet makacs maradványaival. Ezzel a ténnyel magyarázható - többek között - az is, hogy az ellenforradalom eszmei előkészítése során olyan jelentős hatása volt a tömegek egy részének tudatára a nacionalizmusnak, a ‘tiszta demokrácia" burzsoá elméletének és a szociális demagógiának. Ugyanakkor ez figyelmeztet is arra, hogy az ideológiai harc elhanyagolása súlyos károk^at okozhat. A kongresszusi anyag tárgyalása során sok helyen bontakoztak ki éles viták a felépítmény szerepét illetően, s ezen belül is különösen a szocialista tudat kialakításával és szerepével kapcsolatosan. Ezeknek a vitáknak lényegét a következőkben lehetne összefoglalni: 7 a.) Sokan - igen helyesen - felvetették, hogy a dolgozó tömegek nagyrésze követi pártunkat, magáénak vallja a proletárdiktatúrát, elfogadja a párt ós a munkásosztály vezető- szerepét ós szívesen részt vesz a szocializmust ópitő munkában. Ez azt mutatja, hogy a tömegek politikai felfogás tekintetében nagy lépést tettek előre - különösen az ellenforradalom óla - ós munkájukkal odaadóan támogatják a szocializmus ópitósének ügyét. b.) Ugyanakkor azonban - a fokozatos mennyiségi ós minőségi javulás ellenére is - a tömegek még ideológiai-világnézeti szempontból "jórészt a burzsoá (alapvetően idealista) világnézet rabjai". (Filozófiai Szemle 1960. 2-es szám 193 old.) E tény felismerése alapján igen sokrétű munkát kell végeznünk azért, hogy a tömegek minél előbb eszmeiideológiai szempontból is mellénk álljanak. Ezzel kapcsolatban szükséges megjegyezni, , hogy a széles tömegek - már fentebb vázolt - politikai egyetértése igen jó alapot teremt a marxista világnézet befogadására. c.) A kongresszusi anyag tanulmányozása során sokan elmondták, hogy a tömegek egy részének szocialista politikai felfogása és idealista világnézete között ellentmondások vannak. Ezek az ellentmondások, amelyek ténylegesen léteznek és hatnak, akadályozzák a szocializmus alapjai lerakásának nagy munkáját, de egyre inkább akadályozójává válhatnak a szocializmus gyorsabb ütemű építésének. Ezeket az ellentmondásokat a vitákban példákkal is bizonyították. Elmondták, hogy a {szocializmus építésének munkájában sokan csak ösztönösen vesznek résztf találkozhatunk a munkásosztály soraiban is - egyes rétegeiben különösen - politikai közömbösséggel és passzivitással. Sok helyen él és néha még terjed is a karrierizmus, a képmutatás, másutt erkölcsi anarchiával, huligánkodással, a társadalmi tulajdon semmibe vevésével lehet találkozni. A korrupció. "haver szellem" és a bürokrácia sem véletlen jelenség még hazánkban. Ugyancsak nagy befolyása van a reakciós váltásos világnézetnek is, továbbá a polgári és kispolgári ideológiának, melyek mérgezik az emberek tudatát, s nagymértékben akadd/’ \ t , / \ 1 -- 12 -r
