Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
• ■ * ság különböző rétegeit, Ennek következményeként a szegényparasztság politikai meggyőzése hiányos volt, a nem támaszkodtunk eléggé rájuk. A .középparasztság egy részét időnként és helyenként az osztályellenséghez, a kuláksághoz számítottuk és adminisztratív intézkedéseket tettünk ellenük. Ugyanakkor a kulákok korlátozása helyett lényegében azok likvidálásét valósítottuk meg. Ezeknek a hibáknak a politikai kihatásaként a munkásparaszt szövetség lazult, a proletárdiktatúra gyengült, A parasztság anyagi érdekeltségének figyelembe vétele sem volt eléggé megalapozott. Főleg adminisztratív Intézkedésekkel (kötelező beadás, előirt vetésterv, stb.) helyettesítették. Emiatt a parasztság termelési kedve visszaesett, a termelés színvonala stagnált, sőt időnként vissza is esett. A mezőgazdaság szocialista termelési viszonyaiban különösen nagy károkat okozott az 1953-as revizionista hullám, mely a szövetkezetek jelentős részének leibomlásét eredményezte. A meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításával, a tsz parasztság nevelésével sem foglalkoztunk kellő alapossággal, ami súlyos hiba volt, mert a proletárdiktatúra idején a legszorosabb szövetségesünk a tsz parasztság lehet. 7 A mezőgazdaság osztály- és rétegviszonyainak felületes felmérése, továbbá az elosztási «hrek és az anyagi érdekeltség nem kellő figyelembe vétele miatt a falura vonatkozó marxista-lenfaista elveknek hazai viszonyokra valé alkalmazása törést szenvedett. Ez súlyos, nehézségeket okozott gazdaságilag, politikailag ós eszmeileg, ami megnyilvánult a tsz-ek felbomlásában, a munkás-paraszt szövetség lazulásában és ideológiai zűrzavarban is. Döntő változás a falura vonatkozó politika alkalmazása terén szintén 1956 után következett be, amikor az MSzMP - a marxista elveknek megfelelően kijavította az elkövetett gazdasági és politikai hibákat. Ennek a helyes politikának eredményeként következett be az 1958-59-es ugrásszerű fejlődés, melynek eredményeként jelenleg o szántóterület 77 %-a szocialista szektort képez. A szocialista termelési viszonyok kialakítása a mezőgazdaságban nem öncél, hanem alapvető módszere ~ a modern technika alkalmazásán keresztül - a termelés növelésének, a népgazdaság és a lakosság szükségletei lehető legjobb kielégítésének. Az, hogy a parasztság az elmult két évben tömegesen választotta a termelőszövet kezetekét, forradalmi változásokat jelent és készít elő a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésében, a falu társadalmi, politikai ós kulturális viszonyaiban. Ez a változás teszi lehetővé a parasztság felemelkedését, egységes osztállyá valé szerveződését, kulturális és szociális téren valé elmaradottságának felszámolását is, A termelőszövetkezetekbe valé tömeges belépés jelentős problémákat is okozott. A párt ezért - a számszerű fejlesztés mellett - a kialakult szocialista nagyüzemek megszilárdítására helyezte a fő súlyt. Az uj termelőszövetkezeteket - e célkitűzésnek megfelelően - igen sokoldalú segítségben részesítettük (gépek, műtrágya, szakemberek, patronálás, falusi pártszervezetek megerősítése stb,). A falura vonatkozó helyes politika és a termelőszövetkezetek megszilárdítása következtében megteremtődtek azok a feltételek, melyek lehetővé teszik a népgazdaság mezőgazdasági termékekkel való fokozott ellátását, a munkás-paraszt szövetség /P /A/ [ •- 9 -. /
