Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-12-20
1 , j - 4 -kedvez és nekünk árt. Az ellentmondások helytelen megítéléséből lukad jórészt az is, hogy elvtársaink az osztályharcot és szövetségi politikánkat sokszor torzul értelmezik s igy helytelenül alkalmazzák. Az ipar szocialista tulajdonviszonyainak kialakulásával párhuzamosan az osztálvviszoü*ok is megváltoztak hazánkban. Megszűnt a munkásosztály kizsákmányolása, elnyomottsága s a hatalom megszervezésével uralkodó osztállyá emelkedett. Ezen óriási jelentőségű történelmi eredmény mellett azonban - főleg az MDP vezetői - nem vették figyelembe azt, hogy a munkásosztályon belül is vahnak és kialakulhatnak ellentmondások. Ezeknek jellege természetesen nem antagonisztikus volt, de elhanyagolásuk súlyos károkat okozott. Ilyen ellentmondások voltak a nagyüzemi, politikailag fejlettebb, továbbá a i jelentős számú politikailag éretlenebb (kisipari, építőipari, stb.) munkások között. Hasonlóan ellentmondások voltak a volt - nem jelentős számú, de nagy politikai befolyással rendelkező ós szociáldemokrata nézetekkel áthatott - munkásarisztokrácia és a munkások egyéb rétegei között, stb. Ezeknek ós más ellentmondásoknak a feltárását nem végezték el, s igy ezek megoldása is elmaradt. E hibák nagymértékben akadályozták a munkásosztály nem csupán látszólagos, hanem valóságos egységének gyors és határozott kibontakozását. Amennyiben viszont a gyakorlatban jelentkeztek bizonyos ellentmondások (pl. az egyesülés után a kommunisták és a volt szociáldemokrata vezetők és munkások között), ezeket elsősorban adminisztratív intézkedésekkel próbálták megoldani. Jórészt ilyen okok miatt a szocialista tulajdonviszonyok kialakulásával nem Járt együtt - hanem attól sok vonatkozásban lényegesen elmaradt - az osztályegység és osztályöntudat .fejlődése. Mig a hatalom megszerzéséért folytatott harc nagy fejlődést hozott öntudatban és forradalmi lelkesedésben a munkásosztály többségében, addig a későbbi hibák ennek hatásfokát nagyon lerontották. Az ellenforradalom előtt a párt vezetői sok helyen felvetették, hogy Magyarországon kialakult a dolgozó nép erkölcsi, politikai egysége. A ^N valóságban azonban ez az egység nem volt meg, sőt még a munkásosztályon belül is voltak ezen a téren problémák. Az ellenforradalom pedig világosan megmutatta, hogy az erkölcsi-politikai egység megteremtésének feladatát nem tudtuk megoldani. A jelenlegi időszakot tekintve megállapítható, hogy - főleg a helyes szövetségi politika alkalmazásával- az erkölcsi politikai egység kialakulóban van tartalma világossá vált és - a helyes pártpolitika következtében - lényegesen megszilárdult. Természetesen az eddigi eredmények nem jelentik azt, hogy az erkölcsi-politikai egység jelenlegi fokát nem kell tovább erősítenünk. A megtermelt javak elosztása is alapvető változásokon ment keresztül. Lényegében véve - a tőkések kisajátításával - a többletértéket a fejlődés szolgálatába lehetett állítani. A munkabér nem a munkaerő áraként, hanem a nemzeti jövedelemből való részesedés formájaként jelentkezett. A munkásosztály reálbére és reáljövedelme emelkedett, életszínvonala fokozatosan javult. Ezt a fejlődést megszakította az 1951-53-as visszaesés, ami törést okozott a tömegek öntudatában és forradalmi lelkesedésében is. A 0- 'AD mmmm ' ■ .—a——----------------------------—-------. , .. ..------ . ,___________________ I ! I I
