Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-10-21
r~ ~] n 77 1- 6 -nagyobb rendben megy, most vesszük észre, hogy baj van. Erre nekünk választ kell adni. A sajtó és a rádió csak ' az eredményeket hozza, de nem beszél a népgazdaságban létrejövő feszültségekről. A határozatokat a Pol.Biz. nem első nekifutásra adta ki, esetleg még mindig lesznek ezen javitanivalók. Mezőgazdaság: nem abból adódott a baj, hogy gyorsabb ütemben történt az átállás, mint ahogyan indult. Beterveztünk olyan feszültségeket, melyek jelentkeztek. Kádár elvtárs megmondta a Vörös Csillag gyárban, hogy többet kereshetnének az elvtársak, ha ezek nem lennének. Az ipar ós a mezőgazdaság arányai közötti ellentmondás. A mezőgazdaság 12 %-os termelésnövekedése mellett a felvásárlási tervünket nem teljesítjük. A szocialista átszervezés gyorsabb üteme is feszültséget jelent. Csökkent a felvásárlás a fogyasztást pedig túlteljesítettük, ez fizetési mérlegünket rontotta. Az alacsony 25 %-os felhalmozást bünős könnyelmüség, gél kezeltük. Nem jó volt a terv, de a végrehajtás sem volt jó. A terv 66 milliárd volt os 88 milliárd lett belőle. így itt is növekedett a feszültség. ±k Az iparban meglévő egyéb problémákat sem terveztük. Pl. importgépek be nem állítása, stb. Itt volt a baj. Még a nmükalendület is fonákjára sült el. A tervszámok alacsonyak voltak, a tényszámok magasak. A munkások aktivitásának az lett a következménye, hogy a túlteljesítés nem a mederben lett tervezve. így lemaradások jöttek létre. A számokkal való bűvészkedés is népgazdasági károkat okoz. Egyre-másra jönnek igy létre a feszültségek. A feszültségek ennek a fejlődésnek a szükségszerű következményei. irt. A politikai lendület az arányokat eltolhatja, de nem ilyen mértékben. A vonal jó, nem a gazdaságpolitikában van a hiba, csak a légkörrel van a baj. A GB-től kezdve mindenütt rendetlenség van. Közös az, hogy kialakult a párt és az állami határozatokhoz egy tűrhetetlen viszony. 1956. után a politikai életben és nagy kérdésekben tényleg két fontos harc volt és megvívtuk a csatát. A gazdasági életben a harc a régi bürokrácia ellen folyt és az ön-állóságért. Adtunk önállóságot az üzemeknek és a minisztériumoknak is. Az önállóságot azonban összekeverték a kényelmességgel, a bűvészkedéssel. Az önállóság egy egészen más valami és ez nem lett megértve. Az önállóságot Lenin elvtárs tanítása szerint kell értelmezni. Itt a vonalat nem erősitik, hanem gyengítik. A kérdést sajátosan értelmezték. A vezetésünkben három konkrét hiba van: 1./ A népgazdasági érdek felcserélése a vállalati érdekekkel 2./ Mérhetetlen liberalizmus 3./ Felelőtlenség. a |, J i
