Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1960-10-21
' fft ! /f r \A i ' ' i • '•'V./-V »j?/» • r / / ro / / | ' ' Droppa Gusztáv elvtárs /Külker.Minis ztériurn/ Maros elvtársnő beszámolója, valamint a Politikai bizottság határozata is foglalkozik a feszültséggel, az árualap és erő közötti különbséggel, a beruházás kérdésével. Ezen felül az egész népgazdaság jelenlegi változásaival, a mezőgazdaságban bekövetkezett változásokkal és azokkal a hibákkal, amelyek a termelő szektorok és külkereskedelem területén jelentkeztek. Népgazdaságunk helyzetéből falod, hogy ezek a problémák kicsapódnak a külkereskedelemre is, megjelennek a külkereskedelmi feladatok és plusz export, plusz import anyagot ■kell behozni. Mi a külkereskedelem területén megszívlelve az itt elhangzott kritikát,- a határozatnak több pontja a külkereskedelemnek jelöl ki feladatokat - hozzákezdtünk felmérni a saját területünkön a ránk háruló kérdések megoldását. Ezt három pontban foglalhatnánk: fa 1, fizetési mérleg kérdése, 2. gazdaságosság kérdése, 3. beruházás kérdése. A gazdaságosság, mint egyik központi feladata minden területnek, hogy mérlegelje és értékelje, sok olyan kérdést vet fel amelyet a Politikai Bizottság egy régebbi határozatában is érint, pld. a tervtulteljesitést Egy korábbi határozat is megái la pitja, hogy túlteljesítése akkor helyes, ha anyag, energia, piac a rendelkezésre áll. Sok esetben károk jelentkeznek a tervek túlteljesítésében. Ez rendszerint azzal kezdődik, hogy plusz anyagot kell behozni, ami nincs tervezve. Itt jelentkeznek a szállítási költségek, s árakban nem tudjuk a kedvező feltételeket biztosítani, prémiumokat tűznek ki, növekedik a nyereségrészesedés. Ez azt jelenti, hogy az eladást gyorsan kell végrehajtani a az árakban nem mindég tudjuk biztosítani a feltételeket. A mezőgazdaság kérdésével kapcsolatban: - mi itt igen jelentős beru/-x házáni hiteleket, kölcsönöket adtunk a szövetkezeteknek határozottabb fellépés is lehetne, hogy a szabad-piaci ár és felvásárlási ár között ne spekuláljanak. A beruházás területével kapcsolatosan, hogy az import gépek hosszú ideig várják beállításukat. Nehéz feladat ezt pontosan időzíteni. Ha egy napot is késik az nagyobb gonyodalmakat okoz - ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell a megoldást keresni, de a pontos, tervszerű munka juttat eredményre és visz előbbre minket. Ugyancsak ezzel a kérdéssel összefüggésben mondom, hogy a külkereskedelemnek, az Q.T -nak pénzügyi szervezeteknek sokkal szorosabban kell együttműködni, erre meg kell teremteni a lehetőséget. Erre két fő csoportban lehetne a megoldást osztani: 1. 196o-ra hátralévő időben a közvetlen teendők. Ez azt jelenti, hogy az importnál megfogások szükségesek. A gazdasági szervek vezetői segítsenek a Külkereskedelmi Minisztériumnak, hogy az eddigi törekvésekkel szemben helyesebb deviza-gazdálkodás alakuljon ki. 2, Munkaiegyelem terütetón végzendő munka és hiányosságok. Az ellenforradalom után általában egy bizonyos lazulás indult meg a gazdasági életben, nagyon sok területen felbomlott a kötöttség, a népgazdasági szinten való érdek követése, ami helyes lenne, rh . I- 3 -10. Víg i’í l7 0ü ■ . r
