Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/3)

1959-01-06

• ‘ ® . 11 í; Waldapfel elvtárs: Néhány gondolaWt"kiegészítő megjegyzésként ahhoz, amit Vasé elvtára elmondótt.Nagyon fontos volna a kiadói terveknek a megvizsgálása na­gyon fontos feladat volna. Az ateista propagandái illetően, ezzel sokkal szélesebb körben kellene foglalkozni a világirodalomnak. Nemcsak a mai, hanem múltbeli anyagokat, amit régen adtak ki Magyar­­országon azt is fel lehet használni. A Kossuth Kiadó sokat tehetne ebben"a kérdésben, amely inkább szépirodalommal próbálkozik. Különösen fontos lenne a kerületben lévő HuróPa Kiadót megnézni, ahol az arányok nem olyanok, amilyennek kellene lenni. Vannak olyan, mindenkit érdeklő müveink, amelyek egymás után - egyik a másikért - tetszésre találnak az emberek között. Pár évvel ez előtt volt ilyenféle kampány - nem széles körben - a űzabad Nép felvetette, de ezek túlságosan magukon viselték azokat a reklámokat. Ha nincs minden könyv cimén, hogy miről van sző a könyv­ben, sokkal többet érhetünk el. Ezek mellett természetesen az .idealis­ta munkákat is ki kell adni. Vasa elvtárs beszélt a pártkiadványok terjesztéséről is. Magam is többször kérdeztem, hogy az egyetemen, ahol annyi ember fordul meg, többnyire fiatalok,mjért nem lehet látni az asztalon sohasem ilyen k~v- kiadványokat, amelyeket akár gyűlések, értekezletek előtt, vagy bármi— ^ kor el lehetne olvasni.Ilyen nagy épületekben erről a kérdésről a kiadó­nak kellene gondoskodni. Ugyancsak egyetemi vonatkozásban az Egyetemi Színpadról: - Általában többet kellene foglalkozni ezzel az intézménnyel. A műsorarányaibán sem megnyugtató a helyzet, erősen érezhető a szovjetellenes szempon­tok.A kerület igen rosszul áll kultur- éa színház tekintetében, jó lenne, ha kezdeményező lépést tenne ifjúsági mozi es színház kérdésé­ben. Pár évvel ezelőtt ugyan megindult az Ifjúsági Szinház Budapesten, amely nern sokkal később meg is szűnt ifjúsági szinház lenni, a vezető­je tiltakozik is az ellen, hogy az legyen. Most nem arról van szó, hogy a Petőfi Szinház azonnal legyen ifjúsági szinház, de fontos kér­dés, hogy legyen egy szinház, ahol a fiatalok egy-egy klasszikus előadást meg tudnak nézni. Porubszki elvtárs: Az 'értekezlet elején is lett volna m ondanivaláq de nem mertem elmon­dani. Azonban itt több eÍvtárs érintette ez t a kérdést,igy elmerem mondani. A beszámoló nagyon jó volt, ezt már régen vártuk, de ugy gondolom, hogy a választási munkák és az ünnepek is egy kicsit lefoglaltak ben­nünket. , Az építőipari munkásokkal én most itt nem akarok foglalkozni. A Fekete elvtárs által elmondottakhoz még csak annyit, hogy Lux elvtárs a terve­ző-irodákban nagyon komolyan foglalkozott a műszaki pólitikával* Általában: ahhoz, hogy mi előbbre tudjunk menni elsősorban az emberek gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Sokszor nem az utat keressük, pedig azt kell keresnünk, hogy hogyan tudnánk előbbre-jutni. A törté­nelemhez kell fordulni, mit csináltak régen, tanuljunk toluk. Petőfi versei nagyon sok embert lelkesített, mozgósított. Az első világháború alatt kezdtem iskolába járni, emlékszem katonás­­dit játszottunk, és senkisem aKart ellenség lenni. Mi azt ami ezt adta, ezen nagyon sokat gondolkodtam. A mi tanítóink nem marxi stak, sovinizmusra jól tudtak nevelni. He térjünk le a szocialista realiz­mus útjáról, nem azt mondom, de a val ság az, ha valaki lelkesen be­szél kinevetik, demagógnak mondják. Hát szabad egy kicsit romantikus­nak is lenni. Q /

Next

/
Oldalképek
Tartalom