Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1959-01-06
\ Ez vonatkozik elsősorban az egyetemen és a tudományos intézetekben folyő munkára. Pl. a Filozófiai Xntózetakben csak most, 1958* őszón tárgyalták meg a Lukács-kérdést. Ezeket a pártszervezeteket is hosszú ideig lekötötték a pártszervezeten belül folyó, többségében személyi ós kisebb részében elvi jellegű viták, nézeteltérések. Az egyetemen, a tudományos intézetek és kulturális szervek pártaktivistáit, párttagságát jobban fel kell fegyvereznünk, hogy határozottabban állást tudjanak foglalni ebben a kérdésben. Világosabban és kézzelfoghatóbban kell lelepleznünk Lukács antimarxlsta nézeteinek káros voltát amelyekről kevésbé közismert anyagok is vannak. Értelmiségi pártszervezeteink figyelmét és tevékenységét az elkövetkező időkben, elsősorban ott, ahol ez szükséges, Lukács György antimarxista-revlzionista nézeteinek leleplezésére kell fordítani. Nagyobb N"" igénnyel és követelménnyel kell lennünk az egyetem és a tudományos, kulturális pártszervezetek felé. Teljesen érthető az a követelmény, hogy elsősorban ezek a pártszervezetek, ahol a társadalomtudomány, a kultúra kérdéseivel foglalkoznak, ott a kommunisták kezdeményezői legyenek, hogy az intézmény egész munkája mind erőteljesebben szolgálja a dolgozók gondolkodásának szocialista átalakítását, a revizionizmus leleplezését. A burzsoázia köreiben a revizionizmus legerősebben hatott és hat ma is a nacionalizmussal, amivel 1956-ban szinte "nemzeti őrületbe" kergetett becsületes dolgozók ezreit is. A nacionalizmus, amely párosul a szovjetellenessóggel, egyik legkedvezőbb talaja volt az ellenforradalom ideológiai támadásának. Egyike azoknak a kérdéseknek, amelynek még hagyományai vannak, amely a leginkább tömegméretűvé vált még a Horthy-rendszerben, amely leginkább megfertőzte a dolgozókat is ós amelyre az értelmiség, a kispolgárság, amely a nacionalizmuson nevelkedett - különösen érzékeny. A nacionalizmus két változatával lehet találkozni. Az egyik nacionalizmusát teljes mértékben és értelemben fejezi kij a magyarság elhivatottságáról, kultur- szellemi fölényéről stb. A másik nacionalista klasszikus értelemben ha a Szovjetunió vagy a népi demokráciákról van szó, de nacionalizmusa nyomban eltűnik és klasszikus kozmopolitává válik, ha a nyugati életformáról az ottani fejlődésről, körülményekről stb# van szó# A nacionalizmussal való hatását a burzsoázia a múltban, de a jelenben is - és elsősorban az egyszerűbb dolgozók között - az érzelmi indulatod felkeltésében érte el. Gondoljunk aaak az ellenforradalom által /(6 \ I ~ 6 ~ 23 r
