Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/3)
1959-01-06
« 3 - 0 j| I | , W soha nem is lehetséges osztályonkivüli vagy osztályfeletti ideológia." Nincs légüres tér, ahol nem folyik eszmei harc a marxista-leninista tanitások elfogadtatásáért, alkalmazásáért, ott konzerválódik, ujult erőre kap a burzsoá ideológia. Nyilvánvaló, hogy a szocialista épitést meggyorsítja és hatványozza vagy ellenkezőleg, lelassítja, nehézkessé teszi, hogy a dolgozók többsége mennyiben teszi saját meggyőződésének alkotó erejévé. Nálunk, az V.kerületben a Művelődéspolitikai Irányelvek és a többi határozat végrehajtását bonyolultabbá teszi az a körülmény i3, hogy a kerület dolgozóinak, lakóinak zöme kispolgár. A kispolgárság az a réteg, amely nézeteiben, szokásaiban, életmódjában a legtovább hordo^ zója ós nap mint nap újraélesztője a burzsoá nézeteknek. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom, amely vetületét adta, hogy mily erővel rendelkezik móg a burzsoá ideológia - a nacionalizmusj demokráciáról általában a "humanizmussal" és egyéb hasonló tételeivel éppen a kispolgárság körében dúlt a legjobban. A kerületben tekintélyes számban vannak olyan intézmények, amelyek jellegüknél fogva ideológiai munkát végeznek és ezeknél a szerveknél is épp ugy mint máshol, természetesen a pártonkivüliek vannak többségben. Az elmúlt oktatási évhez viszonyítva az 1958-1959-es oktatási évben , a marxizmus-leninizmus módszeres tanulmányozását elsősorban a párttagokra korlátoztuk abból az elvből kiindulva, hogy erőinket elsősorban a párttagság eszmei felkészítésére fordítsuk. Ugyanakkor bizonyos számban pártonkivülieket is bevontunk.Jelenleg a pártoktatásban résztvesz durván számolva 12 ezer párttag és 3 ezer pártonkivüli. A párttagság eszmei felkészítése, erősítése elsőrendű feladat, enélkül nincsen kommunista párt. Az eszmei szilárdság ós egység az alapja a párt létének. Ez kell, hogy az a kisugárzó erő legyen, amely egyik fontos tényezője a dolgozók meggyőződésének, a burzsoá nézetek elleni haroban. Tehát a pártonkivüliek tömegében 12 ezer párttagunk van, akik rendszeresen tanulmányozzák a marxizmus-leninizmust. Ez majdnem a kerület egész párttagságát teszi ki. Felmerül a kérdés, vajon hogyan hasznosítjuk a párttagságnak at eszmei tanulását a dolgozók, a pártonkivüliek felvilágosításának, az eszmei harc, a téves nézetek leküzdésének szolgálatában? Edződik-e ez a párttagság az ellehséges ós téves nézetek, az emberek meggyőzésének harcában? I
