Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/2)
1957-05-21
! " * ' ■?> / I , • hp- 3 -biekben még példaként felhozandó jobboldali, revizionista nézetek természetesen ma már nem állnak fenn összességükben, időben váltakozva jelentkeztek, megjelenésük időszakában is különböző erővel hatottak ós jérészük mostanra, de már hónapokkal ezelőtt is háttérbe szorult. Tapasztalatunk az is, hogy az időnként elég nyugtalanítóan élénkülő szektás megnyilvánulások is fokozták a jobboldali elhajlást. Az általános megjegyzések után most a konkrét jelenségekre rátérve szemléletessóg céljából először rövid áttekintést adnánk arról, hogy időrendben hogyan jelentkeztek ezek a nézetek, majd tartalmi megkülönböztetés alapján témák szerint csoportosítva foglaljuk össze. A múlt óv november, decemberi időszakot bizonyos fokig jellemezte a "sztálinista", "rákosista" jelszó. H0sszu ideig kisértctta többpártrendszer iránti "érdeklődés" o Élesen vetődött fel a párton belül is a "Szovjetunió által elkövetett hibák" kérdése, ezzel párhuzamosan Jugoszlávia idealizálása,a lengyel ós kinai "példa" követésének követelése. Erősen nehezítette a párt szervezését, hogy az október, novemberi események ellenforradalmi jellegét sokan nem, többen pedig nem egyértelműen fogadták el. Az első időszak -..jobboldali elhajlásai közé kell sorolni az olyan megállapításokat hogy a demokrácia hiánya okozza a Kormánnyal ós párttal szembeni bizalmatlanságot, Ennek a nézetnek egészen szélsőséges megnyilvánulása is hangzott el /ELTE/, "ha a tömegek fasizmust akarnak, akkor legyen az" /ez egyébként Gimestől ered/. Ebben az időben igen jellemző volt a párttél való távolmaradás olyan indokkal, hogy inkább "kívülről" segítenek, kommunistának érzik magukat, nem lényeges a "formális" tagság. A január- márciusi időszakban ujabb jobboldali nézetek jelentkeztek egyes régebben hangoztatott vélemények eltűntek, esetleg uj formában bukkantak fel ós ebben az időben ugrásszerűen, érezhetővé vált egy szektás fellángolás is. Január táján a központi kérdések köze a munkástanácsokkal és a racionalizálással kapcsolatos nézetek tartóztak. "Szakembereknek kellene vezetni az országot"? az elmúlt tiz óv hibáinak eltulzása, munkanélküliségből kiút a kisipar felelevenítése, a forradalmi bizottságok legális szakszervezeti formákba alakulnak át, "a nyomdászok valódi érdekeit a szakszervezetek képviselik" és általában a "független semleges szakszervezetek" hangoztatása* "Nincs a pártnak tekintélye, előbb ki kell javítani a régi hibákat, demokratizálni kell, aztán...." Februárban vált először érezhetővé egyes konkrét feladatok végrehajtásánál a pártfegyelem lazulása. Jelentkeztek ^ [országos levéltár 1
