Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
-öltések, amelyekkel ha nem tudnak a dolgozók azonosulni, nem szolgálják a közös célkitűzést. A vállalati önállóság növekedése azzal a veszéllyel is járhat, hogy a vállalat a kollektíva érdekeit a népgazdasági érdekei ellenére kívánja érvényesíteni. Ebben az esetben a pártszervezetre hárul az a feladat, hogy a vállalat tevékenységét a helyes mederbe terelje, még akkor is, ha ez a folyamat nem konfliktusmentes. Az érdekek összhangját meg lehet teremteni. Dicsekvés nélkül hadd említsem vállalatunkat, a Középületépitő Vállalatot, amikor 1980-ban a termelési szerkezete alapjaiban megváltoztató döntés előtt állt. A társadalmi szükséglet azt igényelte, hogy a nemzeti vagyont képező közintézményeink rekonstrukciós munkáival foglalkozzunk. Erre a vállalat sem szakmai összetétel, sem termelésszervezés, sem pedig anyagi érdekeltség tekintetében nem volt felkészülve. Mégis a rekonstrukció mellett döntöttünk, pedig munkánk vállalása addigi megszokott jövedelmezőségét, meg kellett oldani olyan emberi konfliktusokat, mint például az egyes szakmák átértékelődése, vezetői hatáskörök megváltoztatása. E kérdéssel 1980-ban úgy kellett foglalkozni, hogy a maiismert közgazdasági környezet még csak a szakirodalomban volt megfogalmazva. Döntésünk helyességét az élet igazolta, sikerült a különböző szintű érdekek közötti összhangot vállalatunknál megteremteni. Ezért megítélésem szerint az érdekek összhangjának a megteremtése az érdekegyeztetés, a politikai munka legfontosabb feladatai közé tartozik a gazdaságban. Úgy gondolom, hogy ehhez a témakörhöz tartozó kérdés az is, hogy sohasem a hosszú távú célkitűzések és intézkedések megértésével és az azokkal való azonosulással van probléma, hanem azokkal a célkitűzésekkel és intézkedések-I í® jLppippMPii ■ ' r 1 1' L '.........1 ~~ r ■ ~ -4' '"8'' ff* ÉH r— '■1 r
