Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
a közösségtől vaIó'ordÍlásP°azkÍsÍm'601 3 szocializmus és a kapitalizmus általuk ismert jelérdektelenség. ’ szmei-politikai lemzőinek, gyakorlatának egybevetése. A kapitaliz-A pályakezdő, családalapitó fiataink l,- a mUSrÓ1 alkotott felf°9ások egy része erősíti a szoegzisztenciális helvzetiik nmhr -• koreben cializmus iránti elkötelezettséget, a szocialista tárást, azwSdSTS3dal0m ma9asa*>brendűségébe vetett hitet, más ság körében (2000 Ft alatt- ••• a , lakos- resze tudati zavarok forrásaként tompítólag, esekerületben minteav öts7á7a Jove e,embö1 élnek a tenként rombolólag hat. A kerületben végzett feltékénekcsöZnése ÍS ♦! nyugdíjak reálér- mérések azt mutatták, hogy az emberek többséjai fokozódó mértékű pika ® es szaPorodé gond- généi a kapitalizmusról alkotott felfogás sematikus, Jelentben Zoi aeredményeztek- leegyszerűsített. A téves nézeteket, illúziókat az is az életmódra a társadalmi magata|’tasra- táplálta, hogy a kapitalizmust többnyire a legfejkorábbiaknál naavnhh • ffe? valtozása. A lettebb országokkal azonosították, ebből adódóan nem kívánatos manatartá hft8 ró8" ,tapasztalhatók túlértékelték a kapitalista országok helyzetét, lehepasszivitás aDolitikiicc ■ ^ eJ -8 8nS89"k ^Ci?izmus' tőségeit. Sokan hangoztatták a kapitalista rendszer dulás túlzott anvaniac 39\ac °ró°SSe9tÖ1 Val° elfor" fölényét, a termelés hatékonyságára, a technikaiki ellenérzést a g sa9)- feles körben váltottak technológiai fejlettség színvonalára hivatkozva. Sokráns értékek m/akn V. ’’ olfsl.normak és kultu- szór a párttagok eligazodását is nehezítették a kőben fnoaima7éHettr 3 ' asai\.E9yi'e sür9et°b- rábbi beidegződések és a politikai tapasztalatok raHandé óc ,/it • Y?9,' .°9y szbk,sa9 van a ma- hiányosságai. Többen - akik a korábbi, ellentmonnősítésére ** °Z° ^ 6 el'9azitó, elvi erejű mi- dásmentesebb időszakban szereztek politikai gya* . ■■■■. , ... , korlatot - visszahúzódtak az elméleti-politikai vi-A körülmények valtozasa a pártszervezetektől ala- táktól. posabb, igényesebb és differenciáltabb ideológiai A felszabadulás utáni történelmünk iránti érdeklőmun a .gyorsabb reagálókészséget követelt. A tu- dés megélénkült, főbb fordulópontjai és azok jedattormalo munkában nelkülözhetetlenné vált a po- lentősége azonban sokak számára az alapok szintróró' ®Ln9Ulat’.a közérzet és a nézetek tudató- jén sem eléggé ismert. A Horthy-korszak, a felszasabb, differenciáltabb figyelemmel kísérése, a tár- badulást követő történelmi útválasztás helyességésadalmi, gazdasági fejlődés jellemzőinek és új vo- nek megítélésében, az 1956-os események érténásainak, az elmélet és gyakorlat valós vagy vélt kelésében, pártunk álláspontjával az emberek többellentmondásainak tisztázása és magyarázása, a szó- sége azonosul. Szemléleti, értelmezési gondok elsőcialista épitőmunka történelmi tapasztalatainak hasz- sorban a népi demokratikus forradalom és az nositása, a különböző rétegek eszmei-pol ifi kai ar- 1950-56 közötti korszak értékelése kapcsán meculatának vizsgálata. rültek fel. Az ellenforradalom okairól meglevő ismeretek hiányosak, bizonytalanok az elmúlt évek 2. Az eszmei-politikai-erkölcsi arculat sokirányú és erőteljes ideológiai munkája ellenére néhány jellemzője is. Az ötvenes évek megítélésében két véglet kapott hangot: egyrészt a korszak idealizálása, a je- A kerületi pártbizottság és több pártszervezet nagy lentös és vitathatatlan eredményekkel a torzulások figyelmet fordított az egyes társadalmi rétegek, cső- mentegetése; másrészt a torzulások, hibák egyolportok eszmei-politikai arculatának megismerésére dalú túlhangsúlyozása. és elemzésére. Tapasztalható, hogy a dialektikus szemléletmód Az eszmei-politikai arculatot markánsan jellemzi a gyengeségei, a történelmi ismeretek hiányosságai, szocialista értékekhez való viszony. A köztudatban nyugati propaganda hatásai miatt sok ember nem döntően a történelmi közelmúlt gyakorlatában fór- tudja alkalmazni az elméletben elsajátított ismemálódott de számos elemében eszményített kép reteket, illetve felületes álláspontra helyezkedik, vagy él a szocializmusról, amelyben a valóságos jellem- egyenesen téves következtetéseket von le. zők idealizált vonásokkal keverednek. A társadalmi- A kerületi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a hagazdasági változásokkal, a fejlődéssel párhuzamo- zafiság és nemzettudat, a proletárinternacionalizsan ez a kép egyre inkább ellentmondásba került mus, a haladó erők küzdelmével való szolidaritás a valósággal. A kibontakozó folyamatok megítélésé- az emberek többségének tudatában ösztönösen, ben nőtt az elbizonytalanodás, az egyes kérdések a gyakorlati tapasztalatok és a propaganda által megközelítésében szélsőségek is mutatkoztak. Az közvetített - gyakran ellentmondásos - ismeretek eszmei, politikai viták többször szakmai kérdések- hatására formálódik. Többször kellett megküzdeni be burkoltan alakultak ki. A klasszikus ideológiai a közgondolkodás zavaraival. Több jel utalt a haza, örökséghez való viszony kérdései az értelmiségi nemzet hazafiság értelmezésében a burzsoá és a fiatalok, az egyetemi, főiskolai hallgatók és a tu- szocialista megközelítések, elvek, álláspontok összedományos-kulturális műhelyek szükebb csoportjai- keveredésére. A korábbi évekhez képest erősebben, bán vetődtek fel a legélesebben. Az emberek szó- nyíltabban, néha szélsőséges formában is jelentkecializmussal való azonosulását erősen befolyásolja zett a nacionalizmus. .2 /. / (
