Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1985-02-23

száma a tervezettnél lényegesen nagyobb mérték- érintő - tevékenység csak néhány kiemelt beruhá­ben, folyamatosan csökkent. A meglevő fizikai lét- záson valósult meg. szám szakmai összetétele sem felelt meg az új A tervező és beruházó vállalatok pozícióikban és feladatoknak. Néhány vállalat működésének nélkü- külső kapcsolataikban történt változások miatt pers­lözhetetlen volta a HM és a lengyel munkaerő fog- pektíváik újragondolására kényszerültek. A vállalatok lalkoztatása. Felerősödött a szervezetek differen- megbizásállománya nagymértékben csökkent, me­ciálódása. A vállalatok többségének saját építés- lyet kapacitáscsökkentéssel, az exporttevékenység szerelési volumene csökkent, kapacitásaik egy része jelentős mértékű fokozásával ellensúlyoztak. Arbe­leépült. vételük szerényen, tőkés exportjuk jelentős mérték-A pártszervezetek munkája és a megfelelő káder- ben növekedett, termelékenységük dinamikusan intézkedések hatására a vállalatok többsége már emelkedett. Jellemzőve vált a kisebb volumenű túllendült az 1981-82-es mélyponton, kedvező folya- munka, egyre kevesebb az igény a kizárólagos ter­mátok bontakoztak ki. A kibontakozást jól szolgálta vez° munkára. A vállalatok lényegében megfelelően az, hogy az építőiparon belüli - elsősorban a mély- alkalmazkodtak a piaci igényekhez, a versenyhely­­építésben - versenyhelyzet alakult ki. Ebben a hely- zethez. A hazai megrendelőktől származó impulzu­­zetben a vállalatok rugalmassága, alkalmazkodó- sok gyengesége és az ösztönzés hiánya miatt nem készsége kis mértékben javult. Szélesebb körben nőű eléggé a takarékos, gazdaságosan megvalósit­­alkalmaztak olcsóbb, egyszerűsített, költség- és ható és üzemeltethető létesítmények aránya. A szer­energiatakarékos megoldásokat, átgondoltabb lett vezeti és érdekeltségi rendszer fejlődött, amelyet a müszaki fejlesztés. Előtérbe került a munkafegye- a kötelezőnél nagyobb mértékű létszámcsökkenés lem, a vállalati kapcsolatok erősítése, a készlet- és ®s a képzett munkaerő egy részének távozása is eszközgazdálkodás lazaságainak felszámolása. Ja- elősegített. vult az előkészítő munka színvonala, különösen a A beruházási folyamat egészében érdemi fejlődés közgazdasági elemzések váltak szakszerűbbé, pon- nem következett be, a „szinte megkövesedett” be­tosabbá. Mindezek ellenére a gazdálkodás minőségi ruházási rend sok esetben gátja az előrelépésnek, követelményeihez való alkalmazkodás lassúbb az indokoltnál. b) Az ipari ágazatba tartozó vállalatok és szö-Nőtt a vállalatok részvételének mértéke a lakóházak, vetkezetek között a polarizálódás! folyamat felgyor­az egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények sult Alkalmazkodásuk eredményességének mértéke felújításában. Jelentős volt közreműködésük az igen eltero, melyet nagyobb részben a vezetés szin­energiagazdálkodás szempontjából nagyjelentőségű vonala, kisebb részben az egyes profilok kötöttsége Paksi Atomerőmű és DKV Katalitikus Krakküzemi hataroz meg' Termelésük fo|Vó áron közel 10%-kal beruházás kivitelezésében és más, a népgazdaság emelkedett, a tőkés export visszaesett, a létszám szempontjából fontos létesítmény felépítésében. közel 20%-kal csökkent. Jelentősen nőtt a konvertibilis elszámolású építési Termékszerkezetüket passzív eszközökkel - egyes export, gazdaságossága azonban romlott. A fővál- tevékenységek megszüntetésével — változtatták, lalkozású építési export az arab piacokon nagy vesz- s ez a termelési volumen csökkenésében, a létszám teséggel járt. leépülésében mutatkozott meg. Termékeik többsége A pénzügyi források hiánya miatt a fejlesztési le- Piacérzékeny fogyasztási cikk, növekvő része egyre hetőségek korlátozott volta jelentősen nehezítette kevésbé felelt meg az igényeknek. A munkahelyek a feladatok strukturális átrendeződésének köve- többsége elmaradott korszerűtlen, ezért beruházá­tését. A szinttartást sem biztosító fejlesztés követ- saikban is viszonylag nagy súlyt képvisel az építési kezményeként a gépállomány leromlott, a nullára Íejle9Ű feladat. Anyagellátásuk színvonala nem javult, leírt állóeszközállomány számottevően nőtt. sdt a kis mennyiségek miatt kiszolgáltatottságuk A kísérleti jövedelemszabályozásban résztvevő válla- fe**’ # lakos8agi szolgáltatásaik egy része iránt latoknál a vállalati eredményhez szigorúan kötött ® ^ csokk®nt- A termekszerkezet változtatása dolgozói bérezés közvetlen érdekké tette a költség- 8 vezoen 30 az erintett vállalatok nyeresé­­gazdálkodás, a munkafegyelem, a hatékonyság javí- 9fe8’ afef9. es enar9iafelhaszna|ására. Ugyan­tását. A végzett munka minősége a vállalatok na- hh 9° ■.feYY . imP°rt|9enyessége, amely gyobb részénél nem javult. A minőségi bérezés ~ * ró! forrásává vált. A kis szervezet kiszélesítése évek óta nem halad a kívánt ütemben fró^8' J0 asznosito- piacérzékeny egységek , tejlodese a beszámolási időszakban is szinte tö-Az építési tevekenyseg szervezeseben, tervszerűsé- retten volt. geben lényeges fejlődés nincs. A munkák átfutási A nyomdák a foglalkoztatottak számának csökke­ideje az optimálisnál hosszabb. Ebben meghatározó nése mellett az átlagosnál nagyobb dinamikával szerepe van az egyes anyagok és szerkezetek idő- növelték termelésüket, tőkés exportjukat és ered­szakos vagy tartós hiányának továbbá az alacsony ményüket. Többségük sikeresen valósította meg színvonalú szállítási es alvaílalkozoi fegyelemnek. az anyag- és energiafelhasználás korszerűsítésére Jól szervezett, összehangolt több vállalatot is vonatkozó kormányprogramokat, ennek szolgála­ré n _______ . te /............. fa _ fa _ fa te fa . V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom