Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1985-02-23
I . . ' aasata^u-'jf w wmmhhom I I. A párt gazdaságpolitikájának megvalósulása a kerületben Azfe'mÚlt ®vban a kerületi vállalatok, szövetkea) A teljesítmények növekedése szerény, amelyek, költségvetési intézmények és azok pártszer- nek mértéke ágazatonként és vállalatonként jelenvezetei összességében eredményes gazdasági és tősen eltér. A vállalatok mintegy fele tevékenységépolitikai munkát végeztek. Hozzájárultak a népgaz- nek korszerűsítésével, a piaci igények követésével, dasag e9yensúlyi helyzetének javításához, a nemzet- racionális munkaszervezéssel évről évre javuló eredközi fizetőképesség megőrzéséhez, az elért életszín- ményeket ért el. Számos gazdálkodó egység tett vonal társadalmi méretű megtartásához. A kerületi konkrét lépéseket termékszerkezetének korszerűsípártszervek és szervezetek - a kerületi PB irányi- tésére, a költségek csökkentésére, a vállalkozói tásával - fokozódó önállósággal és felelősséggel magatartás kialakítására, végezték gazdaságpolitikai munkájukat. A gazdasági, A kerületi vállalatok, szövetkezetek termelésében politikai munkában a fő hangsúly a társadalmi és - egyes területeken - komoly gondokat okozott gazdasági célok megvalósítására, a helyzethez, a fel- a kereslet visszaesése, illetve összetételének váladatokhoz igazodó munkamódszerek továbbfej lesz- tozása, a szállítások ütemtelensége, a minőségi hiátésére helyeződött. nyosságok, a tőkés import korlátozása, és egyes szakmákban a munkaerő hiánya. Mindezek következtében a gazdálkodók egy részénél a termelés 1. A gazdálkodás legfontosabb kerületi csökkent, nőtt a kapacitások kihasználatlansága, tapasztalatai romlott az eszközhatékonyság. A gyorsabb előrehaladást a vezetői munka gyengesége, a piaci is- A XII. kongresszuson elfogadott gazdaságpolitikai meret hiánya, a munka szervezettségének nem megcélok a gazdálkodó szervezetek munkájában foko- felelő színvonala, s egyes esetekben a szabályozás zatosan jutottak érvényre. 1983-tól felerősödött a ellentmondásai egyaránt fékezik, gazdálkodás minőségi tényezőire fordított figyelem, Fokozódott a vállalatok, szövetkezetek nyereség szeaz intenzív gazdálkodás követelményeihez való iga- rinti differenciálódása. A vállalati teljesítmények és zodás. A fejlődés mértéke a szükségesnél kisebb, a nyereség nagysága közötti összhang továbbra sem de a megindult folyamatok, kezdeményezések, rész- kielégítő. A képződő jövedelmek növekvő mértékű eredmények egy egészséges, a népgazdasági köve- központosítása a dinamikusan fejlesztendő tevékenytelményeknek megfelelő tevékenység kibontakozá- ségek bővítését is hátráltatta. Nőtt az alacsony hatésát mutatják. Mind több gazdálkodó egységben vált konyságú, alaphiányos, illetve veszteséges vállalatok tudatosabbá, reálisabbá a tervezőmunka, megkezdő- száma. A jövedelmezően gazdálkodó vállalatoknál dött a belső tartalékok mobilizálása, az anyag- és is gyakoriak voltak a pénzügyi gondok. Különösen energiatakarékosság, a termelés és értékesítés jobb nehéz helyzetbe került a gazdálkodók azon köre, összhangjának megteremtése, a feladatok elvég- amelyek export árualap-bővítő hiteleket vettek fel. zését segítő szervezeti és érdekeltségi rendszerek A vállalatok, szövetkezetek költséggazdálkodásákialakítása. A gazdaságpolitika új követelményrend- bán szerény mértékű javulás tapasztalható. A vállaszere a gazdálkodás ellentmondásait is felszínre latoknak csak egy részénél történt átfogó intézkedés hozta. A kedvező tendenciák mellett megfigyelhető a költséggazdálkodás javítására, a belső tartalékok az is, hogy a vállalatok, szövetkezetek kisebb há- teljes körű feltárására. nyada a kedvezőtlen külső körülmények és saját A takarékosság szemlélete és gyakorlata általában belső gyengeségeik miatt nem tudott az új, maga- továbbra sem kötődik a gazdálkodás minden elemésabb követelményeknek megfelelni. Mindez elindított hez, a vállalati tevékenység egészéhez. Többnyire egy differenciálódási folyamatot, amely kimutatható külső kényszer, vagy más lehetőség hiánya váltott a vállalatok gazdasági, pénzügyi helyzetében, piaci ki konkrét intézkedéseket. A költséggazdálkodásban pozíciójuk alakulásában, a termékek, szolgáltatások rejlő tartalékok nagyságát mutatja, hogy a gazdálminöségében, az eredmények, a keresetek alakulá- ködök döntő többsége teljesítményei szerény növesában. lésével is ellensúlyozni tudta a szabályozók állandó A tényleges teljesítmény-különbségeket a vállalatok- szigorodását. A költségvetési szervek gazdálkodótól független objektív körülmények (pl. munkameg- sának javítása érdekében tett intézkedések hatása osztásban elfoglalt helyük, árképzés, a jövedelem- alig érzékelhető, nem eredményezték a rendelkeszabályozás eltérő módja stb.) jelentősen torzították. zésre álló összegek célszerűbb felhasználását. __________________________________________________________________________________________m __ I . .. . ... ,
