Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1980-02-23
| L A párt gazdaságpolitikájának megvalósulása kerületünkben ke J®n° Kttróérb®eZmróta a kerületi vállalatok sí- lő kihasználása, a termelőkészleteik és a befejezetererlmknvfi ® Y- otéves 'tervet. E muntea len beruházások állományának növekedése). „17da . J . ft0 ,tamaszkodva folyik az V. ötéves nép- A termelési és termékszerkezet korszerűsítésében feilöriaw V Vef ajtása. melynek során tovább a vállalati kezdeményezések — nagyságrendjüket a teliméi es, a termelékenység, fokozódott tekintve — még nem túl jelentősek, de megindult Az ®®®®31 egy egészséges, a népgazdasági érdekeket szolgáló a rrc j/Y: YtéY ldoszakban születtek, amikor folyamat. A szövetkezeteik első lépésként megkezdővé #aS,l kÜlsŐ és belső körülmé- ték gazdaságtalan termékeik körének csökkentését. Dróh’a+e+priif^i®aróJ - Zaj10 teiyamiatok nagy A helyettük gazdaságosan gyártható, minden pia-Yh, ,.. . :e itatták népgazdaságunkat. Még in- oon értékesíthető termékeket még nem mindenütt W ÜkÍ^iJ, rbe lk,erult a hatékonyság növelésének sikerült megtalálni. Ugyanakkor az élelmiszeriparral ( Tftó -"Y a további fejlődés alapja. Ke- bán és az üvegiparban számos új, gazdaságosan érruleti vállalatainknál as megkezdődött az a pozitív tékesíthető termék jelent meg. ró®®aKKmeLyT1fk /hontekozása megteremti a ru- A közgazdasági szabályozók változásának hatására gamasabb alkalmazfcodasi képességet a gyorsan megkezdődött a vállalati belső tartalékok feltárása, vatbozo kul- es belgazdasági feltételekhez, elősegíti A takarékos gazdálkodás szemlélete és gyakorlata a hatékonyság gyorsabb ütemű növelését. még nem vált valamennyi vállalat tevékenységének szerves részévé. A takarékosság nem kötődik f; i ai ... szorosan az alaptevékenységhez, inkább egy-egy . A Kerületben mükodo vállalatok, intézmények ráfordítási elemmel való takarékos gazdálkodás áll gazdasági tevékenységének fő jellemzői a középpontban. Vállalataink többsége, még a gyorsan feltárható tartalékok kiaknázásáig (pl. anyag, i fai Tünetünkben az ipari ágazatba tartozó vál- energia) sem jutott el. Kihasználatlan tartalékok taJatok es szövetkezetek termelési értéke évente vannak a vállalatok és a szövetkezetek költséggazátlagosan 3 százalékkal nőtt. Ezen belül a könnyű- dálkodásában. A vállalati fed nem osztható kölbsészövetíkezetek termelése — elsősorban az gelk évek óta nagyobb ütemben nőnek, mint a ter-1979. évi visszafogottabb ütem miatt — csökkent. melés. A nyomdák az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben — a folyamatban lévő rekonstrukciók ha- b) A kivitelező építőipar termelése az elmúlt 4 tasára — belső tartalékaik intenzív feltárásával — év során egyenletes ütemben fejlődött — évente .’ szazaleklkial növelték termelésüket. Jelentősen átlagosan 12,6 százalékkal, meghaladva az építőnöveltek a nem rubel elszámolású kivitelt, csők- ipar országos növekedési ütemét. Ez a teljesítménykentve az import-anyagok felhasználását. Az építcl növekedés a népgazdaság érdekeivel egybeesik anyagipari vállalatok az igényeknek megfelelően Olyan jelentős beruházások megvalósításában veszbovitettek termelésüket és exportjukat. A téglaipar nek részt, mint a paksi atomerőmű és a buda] el ént os mértékben korszerűsítette gyártmányszer- pesti komplex lakásépítés, melyeknél az építési felkezetet. A kerületben lévő élelmiszeripari trösztök adatok a tervek szerint a továbbiakban, sem méreredményes erőfeszítései nyomán csökkent a mező- séklődnek. gazdasági termelés és a hús- és baromfiipari feldől- A kerületi székhelyű építőipari vállalatok népgazgozókapacitás közötti feszültség. Az élelmiszeripari dasági súlyát jelzi, hogy a kivitelező építőipari vál' i termékek a nem rubel elszámolású exportforgalom- lalatok 14,3 százalékkal, a tervezők 30 százalékkal bol egyre nagyobb arányban részesedtek. és a beruházók 40 százalékkal részesednek az ága-A vállalatoknál és a szövetkezeteknél nőtt az élő- zaü teljesítményből. A kerületi kivitelező építőmunka hatékonysága, a növekedés üteme azonban ipari vállalatok termelékenysége is gyorsabban nő lassúbb, mint az előző ötéves tervidőszakban volt. az országos, a fővárosi átlagnál. Egészében véve munkájuk hatékonysága nem nőtt A korszerű technológiák tömeges alkalmazása a olyan mértékben, mint amilyet a viszonylag jelen- komplex gépesítés következtében átlagosan minttosen bővülő eszközellátottság indokolttá és lehet- egy 20 százalékkal csökkent az építési átfutási idő. ségessé tett volna. A könnyűszerkezetes és a korszerű vasbeton váz-A hatékonyság nem megfelelő alakulásában több szerkezetes építési mód a lakásokhoz kapcsolódó és tényező együttes hatása fejeződik ki (pl. az új ka- más célú létesítmények építésében egyre általánopacitások jelentős részében a tervezettnél lassúbb sabbá válik. Az építési igények a tervidőszak alatt termelésfelfutás, a termelőberendezések nem kel- lényegesen emelkedtek, tovább nőtt az építési ke-5 .jfjl I— : - — I ! - ________ ~_________.____________8_______________________________________________________________________________________________________i_______________
