Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
7' -i & ? 1 ^ r* f?f P? i'sirn* ■'>-■1 • • • ’'M IÉré ) Pártbizottságunk négyéves tevékenységében - keftle#ftkf á n yos centrumjellegéből adódóan is - m®gk#ré#0fftesztésére vonatkozó kongresszusi életre, a közoktatás es a közművelőd J szellemének érvényesítése, és központi bizottsági határozatok végrehajtása, A Tudománypolitikai Irányelvek megvalósitása érdekében é.a kutató intézetek alapszervezeteinek segitésére, is kedtünk A kerületi pártbizottság e munka elemzesevel több ízben atfogo foglalkozott, a végrehajtó bizottság pedig félévenként módot talált egy-egy ft##’ többek között a Magyar Tudományos Akadémia pártszervezetének beszámoltatására. Kerületünk helyzeténél fogva a pártbizottságnak folytatnia kell e teve eny®eg® * A pártszervezetek munkája egyre intenzivebbé vált és ez szerepet játszott ab , hogy a kerületi tudományos intézetekben a kutatási feladatok jelentős resze közelebb került a társadalmi és népgazdasági szükségletekhez; összhangban a Tudománypolitikai Irányelvekkel megkezdődött a kutatási témák koncentrálási folyamata. Számos intézetben megindult a kutatói káderállomány tervszerű alakítása; az irányító szervek, az intézetek nagyobb figyelmet fordítanak a kutatók ideológiai, szakmai továbbképzésére. Az ideológiai munka a társadalomtudományi intézetekben közvetlenebb és központi helyet kap, más intézetekben ez közvetettebb, gyakran áttetelesebb. A politikai tájékoztatás színvonala, rendszeressége javult, a kutatóhelyek sajátos igényeinek megfelelő" marxista továbbképzés ügye azonban még nincs megoldva. Ehhez hozzájárulnak szemléleti okok, a szakmai kepzesben való elmélyülés egyoldalú hangoztatása, a politikai-közéleti problémáktól való tartózkodás is, de az is, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeken kivül ma sem találtuk meg a legvonzóbb, legszínvonalasabb képzési és továbbképzési formákat. Közrejátszott az is, hogy helyenként a közvéleményrendszer egyoldalú, csak a szakmai feladatokra épül. Legfontosabb kerületi felsőoktatási intézményünk, az ELTE tevékenységét, az ott folyó oktató-nevelő és tudományos munkát, az egyetemi közéletet s benne a pártélet fejlődését a kerületi pártbizottság mindig nagy figyelemmel kisérte. Az utóbbi választási ciklusban az ELTE-n folyó eszmei-politikai munka feltételei javultak és több fontos, biztató előrelépés történt. Nem arról van szó, hogy a gyengeségek és negativ tendenciák teljesen megszűntek volna. Azonban különösen a Budapesti Párt VB 1972. február 22—i határozata után és a Központi Bizottság 1972. novemberi és későbbi határozatainak hatásaként egyes kirívóan negativ jelenségek visszaszorultak, az egyetemi közélet ma jobban megfelel a párt által megfogalmazott követelményeknek, s javultak a szakmai munka eredményei is. Az eredményekhez hozzájárult a felső párt és állami irányítás fejlődése, koncentráltabb törődése az egyetemmel, de lényeges szerepe van ebben az egyetemi párt és állami vezetés javuló munkájának is. A párt és állami vezetés közötti munkakapcsolat rendszeresebbé és elvszerűbbé vált. Ebben a keretben a pártszervezet is jobban betöltötte kezdeményező, ellenőrző szerepét. Az egyetemi munka még meglevő fogyatékosságát mutatja azonban az, hogy a helyes kezdeményezések gyakorlati realizálása az irányitó apparátus gyengeségei és más okok következtében - esetenként - még mindig túlságosan lassú. A szervezeti, igazgatási problémákon túl a még mindig meglevő konzervativizmus, a különböző partikuláris érdekek és törekvések változatlanul gátló tényezőként jelentkeznek. Ez utóbbira nemcsak az egyetemnek, de az Oktatási Minisztériumnak is nagyobb figyelmet kell fordítania. Jelentős szemléleti fejlődés következett be a párttag és pártonkivüli oktatók és dolgozók körében a hallgatókkal való kapcsolat fontosságát illetően. Ma már nyiltan nem adódnak olyan m korábban nem ritka nézetek, amelyek tagadták a hallgatókkal való intenzív, új típusú 24
