Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
A kerületi pártbizottság fontosnak tartotta, hogy a párt- és a gazdasági vezetés kapcsolata hatékony legyen, cselekvési egységük biztosítsa a feltételeket a kollektívák összefogásához. A hatáskörök és a döntési jogkörök elhatárolása és azok érvényesítése erősítette a felelősséget és csökkentette a szubjektivizmus lehetőségét. A vállalatok egyszemélyi felelős vezetőjével a pártvezetőségek kapcsolata általában jó. A vezető testületek ülésein a titkár rendszeresen részt vesz, információt szerez, informál, kifejti véleményét, Jelentősebb kérdések eldöntésében egyre inkább már testületi vélemény alapján foglal állást. Jó az a gyakorlat, hogy a pártszervezetek egy-egy gazdasági döntést ismertetnek a kommunistákkal, ft • megteremtve ezzel az egységes cselekvés politikai alapját. Fontosságuknál fogva, külön szólunk a minisztériumi pártszervezetek ellenőrző és segitő munkájáról. A beszámolási időszakban a minisztériumok és főhatóságok pártszervezeteinek tevékenysége a X. Kongresszus határozatainak végrehajtása nyomán fejlődött. A Politikai Bizottság 1972. július 25-i határozata az általános feladatok meghatározásával fokozott követelményeket támasztott, a hatásköri és irányítási elvek rendezésével megteremtette a minisztériumi pártmunka fellendítésének alapfeltételeit. Tapasztalatok szerint a feladatok és hatáskörök egyértelműbb rögzítése bátorítólag hatott minden olyan kezdeményezésre, amely az adott ágazatban a párt politikájának következetes érvényesülését célozta. A határozat a pártszervezetek munkájában megerősítette a pozitiv tendenciákat. A követelmények, a jogok és a hatáskörök egyértelműbb meghatározásával a minisztériumi és főhatósági pártmunka színvonala a korábbi időszakhoz képest emelkedett, határozottabbá és célratörőbbé vált. Megerősödött, kibővült a programszerű pártfeladatok ellátásának személyi bázisa, növekedett a párttagság aktivitása, szervezettebb és hatékonyabb irányítással folyik a különböző pártfeladatok végrehajtása, egyre inkább érzékelhető az a törekvés, hogy a feladatok megoldásában a politikai szempontokat és a népgazdasági érdekeket kell elsődlegesnek tekinteni. A pártmunkában kibontakozó fejlődés fontos tényezője, hogy az állami és a pártvezetés között általában jól kialakult a munkamegosztás és a helyes együttműködés. Serkentőleg hatott, hogy a hivatali vezetés - néhány kivételtől eltekintve - igényli a pártszervek véleményét, javaslatait. Ma is előfordul azonban, hogy kész helyzet elé kerülnek a pártszervezetek. A pártbizottságok segitő, irányitó és ellenőrző munkája a korábbiakhoz képest konkrétabbá és szervezettebbé vált. A határozatnak megfelelően erősödött a társhatóságok, a vállalatok és intézetek pártszervezeteivel való munkakapcsolat. Az elmúlt időszakban - elsősorban a KB 1972-1973-as határozatai nyomán - a pártellenőrzés mindenütt érdemibbé vált. A kritikai légkör azonban nem fejlődött megfelelően. Változatlanul bátortalanság tapasztalható a személy szerinti, főleg a vezetőkkel foglalkozó kritikai megnyilvánulásokban. Egyes állami vezetők túlzottan érzékenyek a bírálattal szemben és ezt több helyen megadással tudomásul 1. veszik. Tekintélyféltéssel, a hibák nagyon szakszerűnek látszó megmagyarázásával is lehet még találkozni. Olyan eset is előfordul, hogy a bírálatnak nincs foganatja. A pártfórumok elé kerülő különféle elemzések színvonala javult. A jelentések elkészítésének fontos jellemzője, hogy a korábbiaknál jobban támaszkodik az alap-
