Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
Í különösen érezhetők a dinamikusan fejlődő vállalatok esetében. Ennek ellenére — kísérleti jellege miatt — korai lenne végső következtetést levonni. Munkaerőpolitikánk célul jelölte meg az alkalmazotti létszám helyes arányainak kialakítását is. Ennek a határozatnak az értelmezése és gyakorlati végrehajtása nem megfelelő és nem egységes. Ugyanakkor jogos több vállalat igénye, hogy a felsőbb szervek csökkentsék és egyszerűsítsék az adatszolgáltatási kívánságaikat. A kerületi vállalatok már korábban is, de a KB 1971. decemberi határozata óta erőteljesebben foglalkoznak az üzem- és munkaszervezéssel. A központi határozatok alapján készített szervezésfejlesztési tervek — konkrét formájukban - a IV. ötéves terv időszakára vonatkoztak ugyan, de csak esetenként határozták meg hosszabb időszakra a feladatokat. így a vállalati szervezésfejlesztési elképzelések többsége nem fogta át az adott egység teljes tevékenységi körét. A hatékonyságot csökkenti, hogy ezek a tervek nem komplexek és célra irányítottak. Kevés az olyan terv, program, amely azt is tartalmazná, hogy a tervezett intézkedések milyen mérhető" eredményt adnak, mennyiben járulnak hozzá a vállalati hatékonyság növeléséhez. A vállalati üzem- és munkaszervezésre hozott határozatok végrehajtásában az ÉVM vállalatai közül a kerületi épitőipari vállalatok bizonyos eredményeket értek el. A határozat teljes megvalósitása azonban további erőfeszítéseket igényel. A szervezési munkában fő cél a nagy értékű termelőberendezések ésszerű kihasználására való törekvés. Ez indokolt, hiszen a vállalatok többségében a termelőberendezések (gépek, gépjármüvek) kihasznaltsagi foka az optimálisnál jóval alacsonyabb. A helyzet javítása érdekében a 22. sz. ÁÉV-nél megkezdték az építőipari gépek több műszakos üzemeltetését, az Üvegipari Müvek több gyárában pedig különböző munkahelyszervezési megoldásokkal nagymértékben növelték a technológiai sorok átbocsátóképességét. A kereskedelemben és vendéglátóiparban is tettek intezkedeseket. Fejlesztettek a belső" irányítási rendszert (Centrum Áruházak); a szállitásszervezest a helyi és az országos hálózatban (Férfi- és Fiúruha Nagyker. és a Divatáru Nagyker. Váll.). Ezekben az ágazatokban változatlanul súlyos gondot okoz a személyi feltételek biztosítása. A 44 órás munkahét bevezetése sem enyhített a helyzeten, mert változatlanul több a kilépők, mint az elhelyezkedni kívánók száma. Az államigazgatásban és a pénzintézetekben 1973-ban áttérték a 44 órás munkahétre. Az új munkarend bevezetése nem okozott különösebb gondot. Az eredmények összességükben is csak kezdetiek. Jobban ki kell aknáznunk a jövőben azokat a lehetőségeket, amelyek az ésszerűbb üzem- és munkaszervezésben, a jobb munkaerőgazdálkodásban, a belső" szervezettség javításában rejlenek. A termelőberendezések intenzív kihasználása pedig fejlődésünk egyik legnagyobb tartaléka. Kerületünkben a kongresszusi munkaversenyt - még a felhívás megjelenése előtt - több vállalat kezdeményezte. A felhívás után a kerületi gazdálkodó egységek több mint 90%-a kapcsolódott be a munkaversenybe, a termelőágazatokban dolgozó vállalatok és szövetkezetek részvételének aránya megközelíti a száz százalékot. A versenyvállalások mindenekelőtt a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökkentését, a termelés szervezettségének és gazdaságosságának fejlesz\ 9 l gmBsmE&mmm /,
