Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1975-02-15
szellemének megfelelően - elsősorban arra törekedtek, hogy erősítsék, hatékonyabbá tegyék az állami szervek irányitó és ellenőrző" tevékenységét. A termelőüzemek és szövetkezetek pártszervezetei napról napra segítették az egységek munkáját azáltal, hogy véleményt mondtak, állást foglaltak a termeléssel összefüggő", a dolgozókat érintő" kérdésekben, ösztönözték a kollektívákat a gazdasági-termelési feladatok teljesítésére. Mindez megkövetelte, hogy elsősorban a párt tagjai és közvetítésükkel a kerület dolgozói magukévá tegyék a nem egyszer bonyolult gazdaságpolitikai célokat és egységesen értelmezzék a párt- és kormányhatározatokat. A kerületi pártbizottság és apparátusa ez irányú munkáját konkrétan a határozatok végrehajtásának segítésében és ellenőrzéseben fejtette ki. A beszámolási időszakban rendszeresen vizsgáltuk nagy jelentőségű gazdaságpolitikai határozatok kerületünkben történő" végrehajtását. Az előző" pártértekezlet óta erőteljesebben ellenőriztük a helyi feladatok végrehajtását. Munkánk néhány főbb tapasztalatát a következőkben foglaljuk össze: A kerületben 224 gazdálkodó egység tevékenykedik, amely a fővárosban levő" vállalatok, szövetkezetek csaknem 20%-a. A 224 egység 65%-a minisztériumi, 12%-a tanácsi irányítású vállalat, 21%-a szövetkezet, 2%-a egyéb. A vállalatok és szövetkezetek csaknem háromnegyed része ipari. Az elmúlt négy évben a kerületi vállalatok és szövetkezetek évről évre növelték a bruttó termelési értéket. A növekedésen belül figyelmet erdemel a külkereskedelem és néhány szolgáltatás dinamikus fejlődése. Ezek mellett a többi ágazat növekedési üteme valamelyest elmaradt vagy változatlan. Az ipari átlagot jóval meghaladóan emelkedett a bruttó termelési érték az épitóanyagipari vállalatoknál, ez azt tükrözi, hogy ezek a vállalatok a kongresszusi határozatban foglalt fejlesztési célokat megvalósították. ' Az épitőipari teljesítmények alakulását - a beszámolási időszakban - több tényező" befolyásolta. A kongresszust követő" 2 évben a növekvő" beruházási igény miatt feszültség mutatkozott. Az 1972. évben hozott központi intézkedések hatására - a beruházás bizonyos visszaszorítása révén — a feszültség némileg csökkent. Ma is fennáll ugyanakkor, hogy munkaerő gondjaikat nem, vagy csak kismértékben tudják gépesítéssel ellensúlyozni. A fenti nehézségek ellenére a kerülethez tartozó épitőipari vállalatok általában eredményesen oldották meg feladataikat. A vállalatok és a szövetkezetek rendszeresen teljesítették és tervszerűen növelték nyereségelőirányzatukat. Az eredménynövekedést általában a^teljesitmények emelkedése és a ráfordítások viszonylagos csökkenése idézte elő". Az ipari vállalatok igyekeztek nyereségüket, a termelési volumen növelésén kivül, a gazdaságosabb termékstruktúra kialakításával is fokozni. A Központi Bizottság 1972. novemberi határozata alapján a vállalatok életében az addiginál aktívabb, szervezettebb, kezdeményezőbb és hatékonyabb gazdálkodás bontakozott ki. Ez jórészt a vállalati kollektívák és a gazdasági vezetők, a munkahelyi párt- és tömegszervezetek fokozottabb erőfeszítésének eredménye. A vállalatok többségénél a termék- és termelési struktúra kedvező" irányú átalakítását fontos vállalatpolitikai célkitűzésként kezelték, s végrehajtására intéz-5 X3 i ’lí -rO
