Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1970-10-24 - 1970-10-25
I nagyon eltérő forrása van: Szembe kell néznünk azzal, hogy az egyenlősdinek, mint eszmei és gyakorlati tendenciának osztályjellege is van. Kifejezi a legelmaradottabb, a társadalmi összefüggések megértésére legkevésbbé hajlamos dolgozórétegek gondolat- és hangulatvilágát. Szocialista vonásai is vannak, amennyiben visszanyulik a marxizmus előtti szocialista gondolkodás egyenlőség kultuszára. Valószínűleg éppen azért vagyunk hajlamosabbak az egyenlősdire, mint más, nézeteinktől idegen elem befogadására, mert érezzük ezt a társadalmi hátterét. Ha ez igaz, ebből az következik, hogy még határozottabban, de türelmesen és megértéssel kell hatnunk azokra a rétegekre, amelyek elmaradottságból, vagy a szocialista eszmék korszerűtlen átéléséből huznak bennünket az egyenlősdi felé, és ugyanakkor a leghatározottabban meg kell követelnünk önmagunktől, a munkásmozgalomtól, a marxistáktól, hogy álszemérem és rossz lelkiismeret nélkül vállaljuk azt az elvet, amely egyedül szolgálhatja hatékonyan a szocialista építést, vagyis az egyenlőtlenség, a differenciálás elvét. Az egyenlősdi másik firrása a bürokratizmusban gyökerezik. Könnyebb a béralapot számológéppel osztani, mint emberi teljesítményhez mérni, a bürokrata számára mindig egyszerűbb a számtani művelet, mint az árnyalt döntés. Az egyenlősdi, mint gyakorlat magában hordja a bürokrata elszánt törekvését arra, hogy soha semmiben se kelljen dönteni, és soha nemmin ne kelljen vitatkozni. És tegyük kezünket a szivünkre: nekünk, gazdasági ós társadalmi vezetőknek nap mint nap annyi mindenben kell döntenünk és annyi mindenen kell vitatkoznunk, hogy ezen a téren gyakran engedünk a csábításnak és belenyugszunk a rendelkezésre álló munkabér, vagy jutalmazási alap hosszútávon kevésbbé hatékony, de pillanatnyilag nyigalmasabb és kényelmesebb egyenlő, vagy legalábbis nem túl differenciált felosztásába. Meg kell jegyeznem, hogy az egyenlősdi érvényesítése nem ritkán tapasztalható állami gazdasági irányitó szerveink gyakorlásában is. Teljesen világos, hogy a gazdaságirányítás uj rendszere még sokáig ronomitásra szorul, és ezért elkerülhetetlen időről időre a korábban jóváhagyott mutatórendszerek bizonyos korrekciója. De eközben, érzémem szerint, tűi gyakran érvényesül az attól való félelem, hogy egyes vállalatok _________________________________ifi _ 3/2
