Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1966-10-26 - 1966-10-27
»VHaM3S«<WK*MW8»l«^ g a gr— -v.-t^nwr-y - - - -— -— 11 — r»4*.i< .T A z a a t külkereskedelmi miniszter elvtára hozzászólását uzzul kezdi, högy a pártbizottság beszámolójával teljes egészében egyetért. A beszámolóban a külkereskedelem munkáját pozitívan értékelték, ezen értékelésnek a külkereskedelemben dolgozók valószínűleg örülni fognak. A teljes képhez azonban hozzátartozik uz Is, hogy a külkereskedelmi munkában megnyilvánuló eredmények nemcsak az e téren dolgozók eredménye, hanem az egész népgazdaság, u termelés és értékesítés eredménye. Miután nem lehet különválasztani a termelési és értékesítési folyumutokát, igy uz eredményeket sem. Szükségesnek tartja megemlíteni, hogy nem érték volna el ezeket az eredményeket, ha a Központi Bizottság 1964-ben nem hozott volna olyun határozatot, melyben f megszabt# a teendőket és amiben előírta, hogy a küly kereskedelmi tevékenységet fokozni kell. i3 határozut megmutatta a helyes utut, amit követni kell és az eszközöket rendelkezésre bocsátottá. A felsőbb pártszervektől és a Pártbizottságtól komoly segítséget kaptak, hogy u kitűzött feladatokat marudéktulanul végre tudják hajtani. Bíró elvtárs hozzászólásénak további részében arról beszél, hogy a külkereskedelmi tevékenységen kiviil polltikui tevékenységet is kell folytatniok nemcsak az országon belül, hunam külföldön is; Nagyon fontos a Jó propaganda munka, mert az ellenség hajlamos arra, hogy a külkereskedelmi tevékenységet támadja* Azt hiszi, hogy sokan emlékeznek még urru, hogy 1956-ban azt a hirt keltették, hogy a Hajógyár termékeit a Szovjetuniónak fillérekért adják el uzért, mert a ^ Szovjetuniót támogatni kell* 4 Szeretné a szooiullotu országokkal való külkereskedelmi tevékenység jelentőségét ismertetni. A gazdasági életre nem az a Jellemző, hogy miből mennyit adnak el és mennyit vesznek, hanem a gazdaságosság* Aeonbtm * mégrés Szükségesnek tartja megemlíteni, hogy a kapitalista országok felé 3 millió tonna áruféleség megy ki, és ugyancsak 3 millió tonna áru jön be. Ezzel szemben a szocialista országokból 15 millió árut hoznak be éa csuk 3 millió tonna áru megy ki, ebből a Szovjetunió 10 millió tonna árut küld be és 75© ezer tonna árut visznek ki. A szocialista országokkal való kapcsolat biztosítja az ország nyersanyag ellátását. A behozott áruk 6U ""-a ugyanis nyersanyug. A külkereskedelem struktúrája a szocialista országok felé alapvető kérdés, mivel Mugyurornzág földrujzi és gazdasági helyzeténél fogva nyersanyagokkal nem rendelkezik - kivéve a bauxit nyersanyagot - igy az egész népgazdaság fejlődése azzal biztosított, hogy a szocialista országokkal külkereskedelmi tevékenységet folytatunk* ró tt J' . ./
