Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1966-10-26 - 1966-10-27
„.fi- V •emto&jmit*#**/# tifiKekta&Xj | ÜP I Í = ’ 1 I- 9 -Somlai László a Fegyelmi Bizottság elnökg_ Felszólalásában rövid tájékoztatást ad a Fegyelmi Bizottság által végzett munkáról a két pártértekezlet között. A közel 4 éves időszak alatt a módosított szervezeti szabályzat volt munkájuk meghatározója. A VIII. Kongresszus meghatározta a Párt általános politikai irányvonalát, a Párt fő célkitűzéseit. Mindezek a szocializmus felépítésének szakaszában fokozott követelményeket támasztottak a párttagsággal szemben.A gazdasági, politikai feladatok az egész pártélet erőteljes ektivizálását követelték meg* Ez a körülmény a pártmunka minden területén több felelősséget, nagyobb határozottságot kívánt. A Fegyelmi Bizottság a részére adott megbízást a pártmunka szerves részének tekintette, amelyet sajátos módszerek jellemeznek. A szervezeti szabályzatban meghatározott nevelő-fegyelmező eszközök alkalmazását a pártérdekek biztosítására igyekezett ^ a Fegyelmi Bizottság hasznosítani. Kedvezően befolyásolta munkájukat, hogy a párttagság döntő többsége a fegyelmi munkát szükséges és hatásos beavatkozásnak tekinti. Az alapszervezetekben, csúcsszervekben, hivatali pártbizottságokban a fegyelmi munka módszerei ós hatásfoka érezhetően erősödtek. A négy év alatt több esetben cserélték ki tapasztalataikat titkári értekezleteken. A pártbizottság, illetve a vógrehajtóbizottság bírálattal segítette munkájukat. így vált lehetővé, hogy a Fegyelmi Bizottság eljárásai, javaslatai, döntései pártszerüek, tárgyilagosak maradtak. Számos olyan jelenséggel akadt dolguk, amely vitát váltott ki a Fegyelmi Bizottság tagjai között. Ezt egyes párttagoknak a párt érdekeit súlyosan sértő magatartása, vagy mulasztása váltotta ki. A két pár tér teke zlet között eltelt időben 660 fegyelmi üggyel foglalkozott a Feró'-u gyei mi Bizottság. A fegyelmi ügyek számában 1963-ban csökkenés, majd 1964 ós 1965-ben növekedés volt tapasztalható. Erre - éppen a fegyelmi munka mennyiségi-minőségi változásaiban ki nem mutatható összefüggések miatt - nehéz magyarázatot adni. A fegyelmi ügyek számbeli növekedésében a pártszervezetek nagyobb politikai ébersége nyilvánul meg. A fegyelmi ügyek számának növekedése nem általános tünet. A pártszervezetek felénél fegyelmi vizsgálatra nem is kelült sor. A pártfegyelmi eljárás alá vontak száma éves átlagban a kerületi párttagságnak még 1 %-át sem teszi ki. A kiszabott pártbüntetések mértéke ós azok egymásközti arányainak eltolódása, e pozitív jelenség ellenőre figyelmeztető jelzés. A kizárások száma 1965-ben közel kétszer annyi volt, mint 1963-ban vagy 1964-ben. A négy esztendő alatt a kizárások ós a végső figyelmeztetéssel együtt alkalmazott szigorú megrovások összes száma a pártbüntetéseken belül a 4o %-ot közelítette meg. Ebből érzékelhető, hogy a párt érdekeit legsúlyosabban sértő cselekmények mennyire veszélyesek.
