Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
KGM Két kérdéssel kívánok foglalkozni. Első, hogy a II. 5 éyes terv feladatként tűzi ki 1965-ig a termelés 75 /-os„növelését. Ezt elsősorban a termelékenység emelésével kell elérni. Ennek a feladatnak megvalósítása az épités területén dolgozó szellemi és fizikai dolgozók komoly erőfeszítését kívánja :ucg. Szükséges a„tárcán belüli szervek közös együttműködése mellett a beruházók és szállítók közös összhangja is. Határidők kérdése., valamint a termelékenység és önköltség kórfié_ se. Ez ma már javult, de a gyakorlat még mindignaz,„hogy az év elején a beruházókkal folyik a tárgyalás és az„év végén vagy a nagy hajrá. Kinek jó az, liogy az építőipar az év végen hajrázik. Ennek az az eredménye, hogy egyes munkákat kétszer-háromszor kell újra megcsinálni. De a termelekenységnek sem használ a hajrá. E- zort a folyamatos munka biztosítása nagyon fontos. Egy statisztikai adatot kívánok ismertetni: ha az éves tervet loo„/-nal:„véssem, akkor 1957* I, negyedévben az éves terv 19 /-át, az év végén az„ éves terv J>o %-át kellett elvégezni. 1958. I. negyedévben 16 /-át, a IV, negyedévben szintén 3° /-át, 1959-ben az I. negyedévben (te 14.4 /-ot tudtunk csak elvégezni, A beruházók is .hátráltat ják„á munkát. A beruházásokat nem márciusban, hanem as előző év októberében kell jóváhagyni. Az év végén senkinek sem drága semmi, „„amikor a határidőt be kell tartani, A termelékenység és határidő kérdésének megvalósitásáhos nagyon fontos a„munkaverseny. De sokj szór a többszörösen lerövidített határidő miatt és anyaghiány fte miatt nem tudjuk a munkát elvégezni. Felvetődik a kérdés, hogy miért nem lehet a megfelelő lakástervek közül 5-lo-ct kiválasztani és kötelezően előírni alkalmasásukat. Ezzel a tervezőirodák kapacitása is megnövekedne. Ugyanezt lehetne alkalmazni az üzemtípusok kialakít '.sónál is. Ezzel lehetővé válna az egyes elemek„nagyfoku előhegyártása ós a szalagrendszer v setére. De nemcsak nálunk van hiba, hanem más szerveknél is. Nem értik az 'építőipar nehézségeit, sokszor lenézik as építőipart, másik hiba, hogy csal: minket szidna!/, ha nincs késsen időben az épület, vagy rossza az anyag. De azt nem nézik még, hogy az anyagot nem mi gyártjuk. Itt van.pl, a j parkettázás kérdése. léi nem tehetünk arról, hogy rossz a fa, amite bői a parketta készül, A szállításoknál is sok a fennakadás, nem kapjuk egyenletesen az anyagokat. A mi Pá. /szervezetünknek nehéz a helyzete. Ki arra oktatjuk az építőiparban dolgozókat, hogy becsületes dolgozok csak jó és becsületes munkát végeznek. Állandóan ágit'Íjuk őket a munkaidő teljes kihasználására, ösztönözzük f~\ őket a jobb munkára. De a mi dolgozóink igen nehéz körülmények között dolgosnak, összezsúfolta.!! karakókban laknak, vándorolnak egyik helyről a másikra. A szakmunkás utánpótlás kérdésénél is . olyan nehézségek vannak, ami máshol nincs meg. Ebben kellene segíteni a KISZ szervezetnek. Mar az iskolában beszólni kellene erről és agitálni, hogy az építőiparba is menjenek dolgozni. Az a kérésünk, hogy a Pártbizottság' ve^ye kézbe ezt a kérdést. Adjon_ ahhoz is segítséget, hogy a beruházók ne követeljék, hogy az épú_ letek legyen készen az év végére, hiszen ez nem egészen tőlünk függ, mert az iparosok tucatjók kell megmozgatni. Nekünk az a feladatunk, hogy az épületeket olyan állapotba kell.hozni, hogy télen is tudjunk dolgozni, ezzel '2o-25 /-kai többet tudunk- építeni, mint az ev végi hajrával•.ígérjük, hogy minden érőnkéi azon leszünk, hogy az irányelveket megvalósítsuk. .' /.. ) ' „ 4 4 ' . 1 1 < ' • , . a . g I vv/gva/i.v/é/ZYagí ./ ■ é/í / /.égé. ga/U é'■/ V /./// '/ /í éég gg'/gg:;j g/é/éggv :/a/' .•/;;■;/ /■ /.; é-"'-- é 'a ■ ' . ./ : ■■ éué:. . ’ /ég -.... //"’■ I. / /// / /.'é;uíéé/ r® O T* * , II/2. “ y. „ ! ____.________________ . -. . _ _____ . .jő.__________________________________________________________
