Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1959-10-24 - 1959-10-25

8/2 ' 3 ^ ' 3 1

tos, hanem azért, mert az Elvt arcai* hallottak már róla. Az van az ötéves terv irány elveiben, hogy az építőipari termelést 75<%"”-*al kell emelni. Elvtársak, mi keszek vagyunk ezt a^tervet teljesíteni. Axmal is inkább, bátran mondom ezt, mert az építőiparnál* van egy nagy tartaléka. Ugrássszerüen tudnánk növelni a termelekenységet^ s ezzel együtt a termelés me nyiségét a jövedelmezőséget ós a határidők megbízhatóságát, ha 'anyagellátásunk legalább türhetonel* volna nevezhető. Tréfásán vetem fel -ezt a dolgot Elvtársak, de meg kell mondanom, hogy a fele so i tréfa, Ebben az esztendőben megint kezdtek visszatérni az állandó an; ghiányok, melyektől pedig azt hittük, hogy már megszabadultunk.^A g tégla kivételével nem •tűdnél* olyan alapvető építési anyagot mondani

hirtelen, amelyből ebben az évben ne lett volna komoly hiány, ami pedig kb. 4 hónapja a betongömbvas ellátásban mutatkozik az rövidesen egész komoly bajokat fog eredményezni, ha csal* sürgős változás nem^tör-: tenil*. Nem mondok számokat elvtársak, mert a helyzet nyilvánvaló mindenki számára, aki az építőipart ismeri, ügy gondolom Elvtársak, hogy az anyaghiány közismert probléma. Sotlcal kövesebbet szoktunk azonban a nagy nyilvánosság előtt beszélni a szakiparos és épületgépész kapacitás hiányáról, pedig ez legalább olyan súlyos, mint az anyaghiány.

Kincs értelme, hogy külön kiemeljem valamelyik iparos munkanemet, mert gyakorlatilag mindenben hiányt szenvedünk és nemcsak kevés az iparos, te hanem tervszerűtlenül is osztjuk be munkájukat. Pl.: festő, burkoló,

kőfaragó munkát most még régi értelem szeritn "aranyért'* sem lehet kap-1 ni, dé pl. Tátrai elvtárs, a Festő Vállalat igazgatója már most azon í kénytelen törni a fejét, hogy ugyan hol fog munkát adni embereinek as

I.negyedévben. Ráadásul a szakipari vállalatok termelését is bánitja az anyagi!ány. Hog ■ ez a dolog, amiről most beszelek, milyen - komoly, azt murátja as is," hogy minden ;rőfeszitésünk ellenére, amellyel a lakásé:i'közösekre és tatarozásokra összpontosítottuk sajat^vállalatunk dolgozóit, majdnem minden lakóházunk*átadása ;a határidőhöz képest valamelyest elcsúszott. „ , ,

Ugyanilyen redmenryel jár, csal* már nem annyira a lakasepitkezeceken, hanem inkább as ipari munkákon a beruházások elokessitésenek neliezkessege. Valamely fontos 'kiadat megtérve ós , a tervek elfogadása, vegle- j gesitéoe, kiviteli terve : ó- való f Idol.,ozása ós köz cn-sokszori modosi* tása, aszal az eredménnyel jár, . o. y végül is a kivite •. ezesre nen marad j idő. : indenki kapkodni, kezd. Jön a részleges ervd/kumentacioval való |

' kezdés és ellettünk dolgozni hiányos tervekből, megfelelt/munkaterület, j

energia és vízellátás nélkül, sok-sok módosítással. Iíigyjek el ne Írünk az ilyen építkezések végül tovább tartanak, mintha nem siettünk volna olyan na ,yon a kezdéssel és inkább a munkát jobban előkészítettük volte na. Arról’ nem is beszélek, hogy természetesen sokkal többe kerül igy a nópgazdas ágnak.

Már. mo t elvtársai* úgy tűnhetik, mintha a mi jobb munkánknak csal* az voj na a gátja, : .o. ;y mindenki másnak vannak hibái, nekünk pedig nincsenek.

Nem ezt akartam mondani elvtársak. Majdnem minden általam említett problémában bizonyos mértekig mi si közreműködtünk. Itt van^az anyag- I hiány, melyen több gondossággal némileg magunk is segíthetnénk, ‘mi ■] vállaltunknál pl. a beton vasbetétek vágását és hajlitásút kint a munkahelyeken végeztük és pedig rég tudjuk, hogy központilag azt sokkal/ takarékosabban lehétne megoldani. Vagy itt van az iparosok kihasználás a.; Abban, zo0y ezeknek a vállalatoknak az I. és II. negyedévben jóformán nincs munkájuk, később pedig nem tudják hova kapkodjanak, annak is szerepe van, hogy mi ínint generálvállalat részben az elmondottal* alaposabb me- -font olása nélkül kötjük -meg fővállalkozói szerződéseinket es igy magunkkal rántjuk az alvállalkozókat is. Folytathattam clvtarsak, de"inkább megígérem, hogy mi ezeket a hibákat egyiket a másik után fel , fogjuk számolni, hogy ezzel tartalékokat Szabadítsunk fel az ötéves tért

teljesítéséhez. Egyúttal azonban arra kórom iparunk irányítóit, a vezető Elvtársakat, hogy teremtsenek kedvezőbb lehetőségeket, jobb feltételeket a mi munkánkhoz, a termelésnek 75 %-kal való felemeléséhez, _ 353 _J ; . . .