Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.10.a/1)
1959-10-24 - 1959-10-25
; n ■*- 5 l ^ ,) , 7/2. 'te Az egyetenem dolgozó professzorok, korosabb pártonklvüli oktatok többsége a kapitalizmus, az imperializmus ellentmondásainak felismerése után kiábrándult az irracionalizmusból, de még nem jutott el a marxizmus elfogadásáig, s ebben szerepe van az újtól való felelem egyes nacionalista, vagy"kozmopolita nézeteik, kapcsolataik, tradícióik mellett annak is, hogy a marxizmus-leninizmus igazsága a reviziönizmus és a szelet arianizmus miatt kerülő utón tör utat magának. Most a^ párt következetes, egyértelmű, a revizionizmustól és a dogmatizmustól mentes politikája, a marxizmus-leninizmus világnézetén alapuló szovjet tudomány nagy eredményei lehetőséget nyújtanak számunkra arra is, hogy ezeket az oktatókat elvezessük a marxizmus elfogadásáig is. Ez azonban harc ás idő kérdése. Minél színvonalasabban, eredményesebben küzdünk a bennünk levő antimarxista ideológiai maradványok ellen, annál gyorsabban elérjük fenti célunkat. Az oktatók marxista-leninista világné- - zetének kialakítását gátolják egyes még bennünk lévő nem marxista né-i zetelc, maradványok, a leginkább a nacionalizmus, kozmopolitizmus, s a vallásos világnézet, vagy annak egyes maradványai. Ezek a hallgatóknál is jelentkeznek. A nacionalizmus ellen folytatott harc eredményességéről feltétlenül fxg meg kell ismerni as egyetemen azokat a körülte menyeket, amelyek kialakulását, megerősödését elősegítették, valamint i ' az uralkodó osztályok célját a nacionalizmus clésztgetésével, s ennek következményeit. A nacionalizmus ellen folytatott Karcunkhoz sok segítséget adnak a Társadalmi Szemlében megjelent tézisek, jó fegyvert adnak kezünkbe, de ezt nekünk kell forgatni, s rajtunk múlik a harc kimenetele. E harcunk csak akkor vozstnet győzelemre, hogyha az egyes tudományágakban belül a konkrét anyagon keresztül bizonyítjuk a nacionalizmus lényegét, A történelemtudományban például akkor tudunk sikeresen harcolni e tudományág s némely történészben még élő nacionalista nézetek ellen, hogyha a konkrét történeti anyag segítségével a marxizmus-len ini-zmus világánál vizsgáljuk a magyar történelemben a naoionaligmus szerepét. Történeti tanszékeinken kell megirni a sajátos magyarországi nacionalizmus kialakulását, formáinak változását. Rendkívül hasznos lenne például annak a megmutatása, hogy a magyar uralkodó 'osztályok függetlenségünk hiánya miatt a magyar néptömegekben meglévő erós nemzeti érzést - különösen az 1867-es kiegyezéstől kezdve - hogyan próbálták sajnos gyakran sikerrel saját osztálycéljaik, a nemzetiségek te. ellen fordiatani. A nacionalizmus elleni harc eredményessége szempontjából fontos 1. nne annak a magasszinvonalu tudományos ábrázolása ezt már megbeszéltük, hogy a monarchia felbomlása után Rákosi Jenőélc 30 milliós magyarság-koncepciója, a nagy magyar nacionalizmus mellett hogyan hódított tért főleg a helyi értelmiségnél az ugyancsak uralkodó osztályok osztálycéljait szolgáló "egyedül vagyunk" eszméje, a kis magyar nacionalista koncepció. A magyar uralkodó osztályok ilyen értelmű. nacionalista koncepció. A magyar uralkodó osztályok ilyen értelmű nacionalista politikájának megmutatására a történészek, irodalmárok, filozófusok, jogászok részéről nemcsak azért fontos, mert 1956, októberének ellenforradalmi viharában ismét felhangzottak a régi nacionalista jelszavak, amelyekkel az ellenforradalom szervezői él akarták homályos!tani céljaik osztályjellegét, hanem e kérdések tudományos szintű feldolgozását indokolja az is, hogy a nacionalizmus egyetemünkön - legalábbis nyíltan - jelenleg nem elsősorban a szovjetellanesség hanem a szomszéd népekkel való viszonyunk formájában jelentkezik* A környező állomokban élő magyarok helyzetének megítélése és a határok kérdése okozza a legtöbb zavart még ma is az egyetemen. A kolozsvári egyetemek egyesítésekor még egyes párttagok is bizonytalanná váltak a kérdésben. Hogy ez a zavart eloszlassuk, természetesen nem elég a magyar uralkodó osztályok a történelem folyamán kialakult nacionalizmusát ismertetnünk, hanem foglalkoznunk kell a Duna-menti népi demokratikus országok egymáshoz való viszonyával, nemzetiségi politikájukkal vJlre-- - . - - ... ' - — ■ ■ -H. . . . ... _................................ . . I .
