Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.10.a/1)

1957-06-02

re , ' | c J fT Vannak persze bizonyos tudományágak /pl orvostudomány/ amelyet nem lehet levelező utón elsajátítani. De azt is fel kellene már mérni, hogy még milyen területekre lehetne kiterjeszteni a levelező ok- . tatást. Pl az olajipar területén jelenleg az olajbányászatnál van (fimuu. levelező oktatás, az olajfinomítás, tehát a vegyiipar területén nincs. 2./ Amennyiben gondos elemzés azt állapítja meg - statisztikai adatok és számok alapján - hogy a fenti levelező forma csak kismérték­ben tudna segíteni, akkor meg kellene fontolni a Vörös Akadémia felújítását, de most már az elkövetett hibák,/kiválogatás, okta­tási anyagok, pedagógiai hiányosságok sth./ kiküszöbölésével. Tény, hogy a Vörös Akadémia a maga 2 éves tanfolyamával bizonyos fokig magánviselte a gyorstalpaló jelleget. Sok más hiba is volt ; , ' ott. Sót utána is, elsősorban az, hogy az Akadémiát végzett elv­re társak közül sokan pontot tettek képzésükre és előszeretettel he­re * lyezkedtek el pl személyzeti vonalon. Ez nyilvánvalóan meghátrá­­^ lás volt a nehéz, eleinte rögös műszaki pálya meghódítása elől. y-'s De tény és való, hogy az októberi ellenforradalomban az ellenség /köztük elsősorban a régi műszaki értelmiségiek/ az első perctől kezdve teljes dühükkel, gyűlölettel vetették magukat a Vörös- Akadémiásokra, ami bizonyítja, hogy itt a valóban megbízható kommu­nista értelmiséget akarták sárbataposni. /Nem kisebbíti ezt az a tér\y sem, hogy a sokszor rossz kiválasztás miatt egyes elvtársak lejáratták a Vörös Akadémia eredeti célkitűzéseit, mert nem fej­lődtek utána sem szakmailag, nem képezték magukat és bizonyos fo­kig abból éltek, hogy "munkáskáderek"./ 3./ Szorosan az 1./ és a 2./ ponthoz tartozik, hogy az ilymódon ki­alakítandó, valóban kommunista értelmiségnek még mindig igen nagy­­problémája marad: hogy nem tud. 4£jA|Mkt: nyelveket. Márpedig a ré­gi műszaki értelmiség, sőt az egyetemről kikerülő értelmiségi a származású mérnökök, angol, francia, németnyelvű tudományos mü- Lv(/ , szaki folyóiratokat olvasnak. Ezzel lépés t tar tana k bizonyos fokig re / a világ technikai fejlődésével és ujabb behozhatatlan előnyö­te re'iJf * két szereznek a mi értelmiségünkkel szemben. Szükségmegoldásként • azzal is érvelhetne valaki} Sfimy arra valók a műszaki dokumentá­ciós szervek, hogy szakszerű fordításokat és kivonatokat készít­senek. Ez igaz, de a fő norma: legalább egy olyan nyelv megtanulá­sa, amely az adott szakmábán döntő jelentőségű. Pl világos, hegy egy olajmémöknek angol nyelven kellene tudni olvasni a szakfolyó­iratokat. E kérdés megoldását is ki kell munkálni! Tudom, hogy magas szellemi teljesítményeket igénylő javaslatokat teszek. De a proletárdiktatúra a még jelenleg is folyó egye temi#i iskolánkivüli oktatási formákkal nem tudja viszonylag rövid időn belül kialakítani a munkásosztályhoz hü, mert elsősorban abból származó, műszaki értelmi­ségét. /Ez persze a másfajta értelmiségi területekre is vonatkozik./ Az októberi ellenforradalom egyik döntő tanulsága a magyar értelmiség zömének áruló, ellenséges magatartása. Ezért itt forradalmi intézkedésekre van szükség, valami olyan pártmozgÓ3Ításra, amilyet a kinai elvtársak nem egyszer megcsináltak ós amelyet a Szovjetunióban egy-egy döntő prob­léma felmerülésekor ragyogóan meg tudnak oldani. Ennek a kérdésnek a meg­ragadása csak a Pártból indulhat ki, ezért tettem meg javaslatomat az Országos Pártértekezlet felé. Elvtársi jtövözlet|»l Budapest, 1957* junius 4-én. Tihaly^TOos ji re / Kőolajipari Tröszt Bp.V. Szt.István krt.ll, Á<5 % MSZMP I,B* tas,3a i . - .____^ ,....... re__________________________________________ eeWMWMMtHWimWrtMimHgM

Next

/
Oldalképek
Tartalom