Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.9.a/11)
1987
1- 13 -A kapitalizmuskép kialakulásában legjelentősebb szerepe az állami és pártoktatásnak volt, de befolyásolja a tömegkommunikáció, a turizmus, a külföldön végzett munka, a személyi kapcsolatokból eredő közvetlen tapasztalat, s a nyugati propaganda is. A pártszervezetek igyekeztek a kapitalizmus világát differenciáltabban, reálisan, s nemcsak a problémákat felnagyítva bemutatni, s meggyőzőbbé tenni bírálatát. Arra törekedtek, hogy az általános válságának folyamataiba illesztve mutassák be a tőkés gazdasági, politikai rendszer, a kultúra és az erkölcsi értékek ingatag helyzetét. A pártoktatásra azonban jellemző, hogy a kapitalizmusképnek főleg a gazdaságra vonatkozó elemeit vázolja fel gazdagabban, s kevésbé szól a társadalmi viszonyokról, a felépítményről, a politikai rendszerről, s keveset ad a kultúráról, az ideológiai arculatról, az erkölcs és életmód kérdéseiről. Éppen ezért a kapitalizmuskép sok területen hiányos, felszínes, sok részében illúzórikus. Szinte általános jellemzője, hogy a kapitalizmust nem világrendszerként értelmezik, hanem leszűkítik a fejlett tőkés országokra. Alig vannak jelen azok az ellentmondások és feszültsé gek, amelyek a tőkés világrendszeren belül a fejlett tőkés országok között, ill. a fejlettek és fejletlenebbek között vannak. A világfolyamatokat, a globális összefüggéseket kevesen, még a párttagok között is csak a jól képzettek látják helyesen. A kapitalizmus gazdálkodásra szűkített értékelése elég általános, azaz a gazdaság, a technika, a technológia, ill. a műszaki haladás mint egyedüli értékmérő jelenik meg a tudatban. Ennek következtében sokan a tőkés fejlődést idealizálják, felértékelik. A közgondolkodás kapitalizmusképében alig vannak benne a tőkés országok CT belső gazdaságpolitikai, szociális ellentmondásai, problémái, ugyanakkor ezen ellentmondások feloldási folyamata könnyebbnek, dinamikusnak tűnik a valóságosnál. Még a párttagság többsége is alábecsüli a tőkés országok dolgozóinak helyzetét nyomasztó jelenségek - munkanélküliség, a szociális vívmányok felszámolása, az infláció - súlyát. 4./ A gazdaság ideológiai kérdései Az elmúlt néhány évben - a társadalom helyzetével szoros kapcsolatban - a gazdaság- és életszínvonalpolitikai propaganda jelentette az ideológiai munka súlypontját. A pártoktatás valamennyi formájában, pártnapok keretében megkülönböztetett figyelmet kapott a gazdaságpolitikai kérdésekkel való foglalkozás, amelyet jelentős mértékben meghatároztak a társadalomban és a gazdaságban jelenlévő ellentmondások, feszültségek, az ideológiai bizonytalanság, a Szovjetunióban napjainkban zajló változások. ' V ! ' I _ " " '' Ím*
