Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Propaganda és Művelődési Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1987 (HU BFL XXXV.9.a/11)
1987
_____ ' 4 3 CTCT Átá&t i > i j 1 &*ct#- * <* 'vjrife 1 ' ■ ¥■ ■- ii■■■■■:'’ ■'■' I5 >:,■■:au.,, Csak a kialakult marxista világnézettel rendelkezőkről mondható el, hogy osztályszempontú, teljes, rendszerezett meggyőződésre jutottak e kérdésekben. így gyakran meg kell küzdeni a közgondolkodás zavaraival, a korábbi évekhez képest nyíltabban, erősebben jelentkező nacionalizmussal és kozmopolitizmussal. A nacionalizmus leginkább egyes konkrét kérdések (népesedési problémáink, a határainkon kívül élő magyarság, háborús és béketörekvések stb.) kapcsán jelentkezik. A kozmocolitizmus leggyakoribb megjelenési alakja a primitív anyagiasság és a fogyasztói morál által motivált közömbösség hazánk és a nemzet iránt; szélsőségesebb formájában e nézet hordozói lekicsinylik népünk hagyományait, eredményeit, s ez párosul a „fejlettebb" országok kritikátlan dicsérgetésével. Napjainkban mind a nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus főleg azokon a területeken CT okoz kárt, ahol gyenge a marxista-leninista ideológia befolyása. Veszélyt jelent különösen a fiatalok körében, ahol az ideológiai felkészültség és a történelmi ismeretek hiányosságai beszivárgásukat lehetővé teszik, főleg az időszerű kérdésekben. 2./ Szocializmus-felfogás A közgondolkodásban létrejövő szocializmus-képnek egyik forrása a történelmi közéig múlt, a másik a szocializmusról tanított „normatív kép". A pártszervezetek ideológiai munkájukkal az elmúlt években jelentősen hozzájárultak az emberek történelmi tudatának alakításához és igyekeztek a megvalósítani kívánt társadalomról, a jövőről reális és vonzó képet rajzolni. Tudatformáló tevékenységük azonban gyakran tévismeretekbe, előítéletekbe és illúziókba ütközött. Felerősödtek a valóság-közgondolkodás-elmélet ellentmondásai a reformintézkedések nyomán, a gazdasági fejlődés megtorpanásával egyidőben. A párttagság nagy része elbizonytalanodott, kételkedni kezdett történelmi utunk értékelésében és törekvéseink helyességében - a közgondolkodásban a szocializmuskép összezavarodott. Ebben a zavarban szerepe volt a tanított és propagált szocializmuskép és a valóság eltérésének, a szocialista országokban megvalósított nagyon különböző gyakorlatnak, az imperialista ideológiai támadásnak, a szocializmus hazai fejlődéséről folyó, megélénkült vitáknak is. Bár sok kérdésre időközben helytálló, új elméleti válaszok születtek, de a vívódás ma is tovább tart a helyesnek tartott, korábban tanult ideológiai tételek és a másként alakuló valóság között. így a párttagság jelentős része ma a korábban alkotott szocializmuskép felbomlásával és az új építésével küszködik. m | í ________________________________________________ — _-___________________ • i £ “ Á ,y , , ' : ■ ct • 1 \ JtímB
