Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.9.a/9)
1986
esetben azonban nem bizonyultak egyértelműnek a preferenciák megszerzésének és mértékének feltételei. 3 . A mérlegszer inti nyereség alakulása A 4.sz. mellékletben összesítettük a mérleg szerinti nyereségre vonatkozó főbb adatokat ós százalékosan kifejezett trendeket. Az előzőekben összefoglalt gazdálkodási nehéz-1 • ' '"v j! j". ségek már előre jelezték, hogy az eredményesség tervezett szinten tartása éves viszonylatban is csak rendkívüli erőtó feszítések árán valósulhat meg. Az I. félév nyereség-adatai figyelmeztetésként szolgálnak, még akkor is, ha a vállalatok többségénél nem időarányosan keletkezik a nyereség. A gépipari vállalatok közül a Tungsram Rt esetében a fel nem osztott költségek aránytalan növekedése ós a Rbl-elszámolásu export termelési adójának belépése okozta a jelentős nyereségkiesést. A Mikroelektronikai Vállalatnál a Ft leértékelés miatti tőkés import költségek növekedése ós a kiszállítás, pénzforgalom ütemtelensége magyarázza a nyereség alacsonyabb értékét. A vegyipari vállalatoknál a Chinoin esetében a termelés kiesés és az anyagellátási problémák, a Budalakk esetében pedig importbeszerzési, anyagellátási és kooperációs akadályok miatt alacsonyabb a vártnál a nyereség. A könnyűipari vállalatok többsége az előzőekben röviden összegzett okok miatt a nem rubel elszámolású export növelésére vállalkozott, megkezdve az ehhez szükséges termelési ós esetenként termékszerkezet váltás folyamatát is. Az I* félévi rendkivül alacsony nyereségek ilyen értelemben e folyamat kisórő jelenségeiként tekinthetők. í I1 tó tó jql r i „ £
