Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1983

A könnyűipari és vegyipari készáruban áremelést általában nem tudtak elérni a tőkés piacokon a termelőegységek.

A tiszta gyapjú szövetek 8-12 %-kal a PE/Gy szövetek 20 %kai voltak alacsonyabban-ertékésithetok 1983—bán, mint az előző évben.

Az áremelés főleg az alap- és segédanyagoknál volt érvénye^ sithetó. ami az élénkülő kereslettel magyarázható. Közismert ugyanis, hogy a piac élénkülése esetén először az alap- és segédanyagok árai emelkednek, majd ezt követően ervenyesithető az áremelés a készáruban is.

fa A vállalati gazdálkodás kritikus pontja 1983-ban a nem Rbl.

elszámolású export kiszállítások voltak, bár az utólagos

állami elvohások is nehezítették a gazdálkodás eredményestótó, , ■ 7 •',y,

segét.

Sikeresnek ítélhető az önálló exportjogot kért vállalatok 4'0BHi H Bitó

export tevékenysége, a Pannóniánál is beváltotta az exportjog a vár reményeket.

Az export kiszállításokat esetenként a szükséges anyagok késői beérkezése és a megrendelők esetenként késői, vagy elmaradt lehívásai is akadályozták.

A piaci tényezők jelentősen befolyásoltak az 1983* évi gazdálkodásban, amit a vállalatok és üzemek vezetői nem minden esetben tudtak követni, s ez a vállalati jövedelmezőségi mutató és az export gazdaságosság differenciálásában jelentkezett.

A jövedelmezőségi mutató átlagosan 25,3 % értékre várható, melyen belül a szóródás 3,0—42,0 között változik. Az egyes iparágakban a jövedelmezőségi mutató alakulasa az alábbi értékre várható:

Iparág .jövedelmezőségi mutató %

gépipar “15,3

vegyipar 25,9

könnyűipar 11,6

szöv.ipar 39,2___________

IS M£ jjj