Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1982

j ’ Az anyagi ösztönzés keretei három részre osztásának J 1^’jX

1981-ben /tekintettel a rendszer bevezetésével kapcsolatos nehézségekre/ a legcélszerűbbnek látszó arányai:- az első és második részére 25-25 %- a harmadik részre 50 %

A későbbiekben el kell érni, hogy a vállalatpolitikai célok alapján felosztott rész csökkenjen.

A rendszer alkalmazásának begyakorlásával el fogjuk éro ni, hogy kb. 80 %-os biztonsággal előre meg tudjuk mondani, hogy az egyes gyáregységek a felosztható keretek hány százalékát fogják kiérdemelni. így a béralapban biztosított prémium- és jutalomkeretek nagyobb része előre kiadható.

A bérfejlesztési lehetőségek meghatározásánál az előző év adataiból indulunk ki.

Az évvégi nyereségrészesedés felosztásánál természetesen

a tárgyév tényadatait kell figyelembe venni.

1 m i 1 ■

' f ’I ’ X

tk --y! i'-.j,.1? tó

IV. Az érdekeltségi rendszer alkalmazásának néhány jellemzője

1. Minkét módszer alkalmazása a volumen növelésére ösztöfa nöz..

A II/l. alatt ismertetett módszer alkalmazása esetén a rezsiköltségek fedezetéhez csak egy bizonyos volumen elérésével lehet hozzájutni, ugyanakkor meghatározott volumen elérése után a technikai nyereség nagyobb mértékben nő, mint volumen, mivel a rezsiköltségek nem nőnek egyenes arányban a volumennel.

A II/2„ alatti módszernél a technikai nyereség a volumen növekedésével egyenes arányban nő.

2. Mindkét módszer ösztönöz a minőség javítására, hiszen a

II. osztályú és SZK-s termékek technikai szinten sem nyereségesek.