Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Gazdaságpolitikai Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.9.a/9)

1982

- a f jlagos ráfordítást csak kiemelt területen mérik, nem általánosan /pl: segédanyagoknál, ragasztónál sikertelen volt korábban, e drága alkotót "kispórolták", levált a talp/- a javaslat nem számolt az 1983. évi változásokkal, de a gyáregységi vezetőkkel egyeztették az elképzeléseket,- normatív költséggazdálkodás van minden gyáregységben beve- bevezetés anyagi motivációtól függ, ezt ma anyagi forrás nél-A napirenddel összefüggően elhangzott vélemények:

Szerinte is az árra visszavezethető rendszer a jó, ez mért tényszámokra visszavezethető. Több telephely létesítése titán több év kell a stabilitást követő szabályozható fejlődéshez, most talán már elérkezett az idő. Nem ért egyet az- fi

zal, hogy ha nincs pénz, nem érdemes megcsinálni a rendszert. Érdekeltségi rendszer nélkül is kell egységenként mérleget készíteni, a mutatókat össze kell rendezni. Fontos a mozgó bérek ezek alapján történő elosztása, rendezése. Az érdekeltséghez kapcsolás lehet vita kérdése szélesebb értelemben.

^ H.Nagy et.

Működtetett már cipőgyárban érdekeltségi rendszert, ő is a 2. változatot tartja jónak. Meggyőződése, hogy a szigorú normákra épülő elszámolási rendszer alapjai a gyárban megvannak, Ő optimistább, nem szabad az érdekletsegi rendszert a szabályozó rendszer változásához rendelni. Irány meghatározható /nyereségesség/, egyéb összefüggések is.

Be kellene építeni az eladási árban való érdekeltséget, de ettől függetlenül is működtetni kellene a rendszert. Nem önálló mérlegig kell eljutni, hanem költségek önelszámolásáig, mivel félkésztermék kibocsájtóak az egységek, A Duna rendszerét jónak tartja.

* J J